Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Adatok a szécsényi Forgách-kastély történetéhez (1333–1765)
A cölöpsánccal, árkokkal körülvett erősségen belül tehát volt egy több épületből álló régi kővár (arx vetus lapidea), és ezen belül egy vastag falú, tető nélküli kőtorony (turris lapidea), amelyek helyreállítását a főkapitány fontosnak tartotta, védőgépeket (a machina szón bizonyára ágyút értettek!) is be akart állítani. A romok helyreállítása igen költséges munka volt. A pénz előteremtése és a szükséges jobbágyi ingyenmunka (labor gratuitus) biztosítása az ország- gyűlések jogkörébe tartozott. A rendek először az 1602. évi 14. törvénycikkel, majd az 1604. évi 50., az 1608. évi 15., az 1612. évi 8., az 1618. évi 49., majd az 1622. évi 36. és 1635. évi 92., végül az 1647. évi 153. törvénycikkekkel is elrendelték Szécsény megerősítését.25 A palánkok és árkok gyakori kijavításán túl azonban nagyobb építkezésekre az 1640-es évekig nem került sor. Csupán 1643-ban kezdett az erősség kőfalakkal való körülkerítéséhez gr. Forgách Ádám, de a hosszú évekig tartó munka terhét elsősorban Lipthay István alkapitány viselte, aki 1650-től Nógrád megye rovásadóját és ingyenmunkáját használhatta fel az építkezésekhez.26 A három városrész - a kastély (castellum), a falakon belüli végvár (prae- sidium) és a falakon kívüli külváros (suburbium) - közül most a kastély az érdekes. A XVII. század első hat évtizedéből két hiteles ábra is fennmaradt, amely a vár és a kastély állapotát bemutatja. Mindkettőt Patay Pál publikálta először, Szécsény műemlékei című könyvében.27 A vár alaprajza az északkeleti Kerekbástya melletti Nagy- (vagy Vám)kaputól dél felé húzódó, sánccal, árokkal körülvett falat, ennek kanyarulatában egy másik kerek bástyát, innen nyugat felé egy lekerekített és egy négyszögletes bástya között épült hidas kaput (az úgynevezett Kis-, vagy Rimóci-kaput), innen tovább, nyugat felé, egészen a ferences templomig girbegurba sáncot és egy kiugró bástyát jelez, majd a templomtól észak-északkelet felé húzódó, meredéllyel védet falat mutat. A vár északi falához simul egy, a körülkerített vártól sánccal, árokkal elválasztott szabálytalan alakú épület, amelyet a térképész „Schloss" névvel jelöl. Déli oldalán, nagyjából a közepén kis híd ívelt a sáncon túlra, délkeleti és délnyugati sarkain egy-egy kör alakú külső torony védte, északi, a várfalhoz simuló oldalán pedig két rizalit - előreugró homlokzatrész - épült. A kastély északi oldalát jól láthatjuk a Patay Pál által felkutatott, kétségtelenül hiteles képes nyújtó XVII. századi szécsényi vedután is. E metszet a kastély északkeleti sarkán, illetőleg az északnyugati sarkához közel egy-egy 25 MOCSÁRY Antal 1826, III., 163.; Corpus Juris 1526-1654, az idézett törvénycikkek. 26 NAGY Iván 1858; JAKUS Lajos 1987, 31-32. 27 PATAY Pál 1965,17., 25. Lelőhelyüket, sajnos, nem közli. 75
