Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Adatok a szécsényi Forgách-kastély történetéhez (1333–1765)

Igen ám, csakhogy a falak, bástyák és egyéb védőeszközök létesítése rendkívül sok pénzt igényelt, Szécsényi László pedig a hovatovább másfél évtizedes háborúskodásban teljesen eladósodott. Két lányát már kiskorukban eljegyezte két dúsgazdag főúri nemzetség tagjaival: Hedvig Lossonczy Albert, Anna pedig guthi Országú János arája lett. Birtokait a husziták mellett egyes magyar főúri szomszédjai, így a Balassák is folyamatosan rabolták, gyújtogatták, védelmükre nagyszámú udvarnépet kellett állandóan eltartani. Emiatt vejétől, Lossonczy Alberttól 1454 őszéig több lépésben összesen 16 000 aranyat kellett felvennie, minek fejében zálogba adta neki, lányának és unokáinak hollókői, szécsényi és gyöngyösi uradalmait, összesen harmincegy települést. Nem sokkal később elhunyt Szécsényi László egyetlen fia, János, Hunyadi János kormányzó különös kegyével az utolsó Kacsics nembeli Szécsényi két fiúsított - tehát teljes jogú örökössé tett - lányára hagyta nógrádi, hevesi és erdélyi birtokait, minthogy guthi Országú Mihály, a későbbi nádor fia nevében zálogszerződést kötött vele a jószágok másik felére vonatkozóan. Az 1454 és 1456 között kötött tranzakciók eredményeként a teljesen eladósodott Szécsényi László leányai és vejei javára átadta teljes birtokállományát, amely 1460-ban bekövetkezett halála után több mint egy évszázadra két főúri család, a Lossonczyak és az Országhok fele-fele részben megosztott birtoka lett.

Szécsényt a források az 1456. évig következetesen „oppidum Zechen" névvel, tehát mezőváros jogállású településként jelezték. Első alkalommal az 1456. november 29-én kiadott adománylevél az, amely várat említ itt: „in Castro Zechen".18 Ettől kezdve a megszaporodott oklevelekben rendszeresen megkülönböztetik egymástól Szécsény birtokrészeit: „Oppidum Zechen simul cum castello in eodem habito" (1461. június 29.),19 vagyis Szécsény mezőváros a benne bírt kastéllyal, „in Castro Zechen vocato" (1481),20 továbbá az Újváros (Wywaras) vagy Újfalu (Wyfalw) nevű nyilvánvaló külvárost. 1456-tól tehát létezett Szécsényben egy, a mezővárostól elkülönült birtokrésznek tekintett castrum nevű egység (a várkastéllyal), és egy másik városrész, az Újváros.

A zsebrákok ellen 1440-től folytatott harcok, továbbá Szécsényi László eladósodása és birtokainak 1454 és 1456 közötti elidegenítése indokolja, hogy Szécsényben 1456-tól már várról is említés esik.

Az építkezés mibenléte persze nem derül ki a szűkszavú okleveles említésekből. Vajon a ma is látható várfalak épültek ekkor az északi (a kastélytól a Kerekbástyáig húzódó), a keleti és déli (a Kerekbástya melletti) vámszedő kaputól a mai Rákóczi étterem melletti Négyszögletes toronyig (a régi, úgy18 OL Dl. 72. 334. (1456. november 29.)

19 OL Dl. 72. 325. (1461. június 29.)

20 VARJÚ Elemér 1928, II., 224-226.

72