Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Adatok a szécsényi Forgách-kastély történetéhez (1333–1765)

Az észak-déli felosztással - amit a ferences kolostor 1332-es alapítólevele és a városfalak emelését lehetővé tevő 1334-es városprivilégium tett teljessé - Szécsényi Tamás valóságos „városrendezést" hajtott végre. A neki jutott keleti városrészben saját maga és fiai számára új lakhelyet és új templomot emelt, a települést pedig városi rangra emelve valószínűleg meg is erősítette sáncokkal, árkokkal. A település nyugati felében - mint Belitzky János bravúros forráskritikával feltárta16 - Péter mester leszármazottjai még nemzedékeken át (legutolsó adatai szerint 1479-ben is) birtokjogot élveztek. Hogy a város két felének az 1350-1360-as években kialakult (Tamás fia) „Kónya-Szécsénye", illetve (Péter fia) „Farkas-Szécsénye" elnevezése ténylegesen fennállt-e a Kacsi- csok Folkus-ága Szécsényi Tamás vajdától leszármazott utolsó fiútagja, Szécsényi László haláláig, 1460-ig, azt a Strázsapart kis váracsának a régészeti feltárása válaszolhatná meg. (Juan Cabello 1980-as évek végén tett próbaásatása elsősorban egy XIX. század végén, téglából épült kilátótorony nyomait tárta fel, kár, hogy ennek építése a korábbi emlékeket megsemmisítette.)

II. Szécsény megerősítése a huszita háborúk idején (1440-1461)

Több mint egy évszázados béke szűnt meg Nógrádban, amikor 1440 után a huszita zsoldosvezér, Giskra János és rablóvá züllött katonasága befészkelte magát a megye egyes váraiba. Fő ellenfelük Szécsényi László nógrádi és honfi főispán, a szécsényi, hollókői, somoskői és gyöngyösi uradalmak hatalmas ura elsősorban saját birtokait védelmezte, amikor évről évre szembeszállt a cseh támadásokkal. Giskráék fő fészke Gács és a közeli Losonc mellett épült szentkirályi erődítmény voltak. Ezekből indultak 1441 és 1443 között minden tavaszon a „zsebrákok", és dúlták, fosztogatták végig az Ipoly völgyét. Folytak az állandó csatározások köztük és Ulászló király hívei, Szécsényi László és seregei között, hogy ősszel néhány hónapos fegyverszünetet kössenek. 1441 és 1450 között Hunyadi János és a hívéül szegődött Szécsényi László tovább harcoltak a csehek ellen. A zsebrákok erejét jelzi, hogy 1451. szeptember 7-én Szentkirálynál magát Hunyadit is legyőzték, hívei közül sok főembert is megöltek. Szécsény e harcokban fontos szerepet játszott. 1441. november 9-én például itt kötötték az első fegyverszünetet Giskrával. Hunyadi János pedig 1451 decemberében innen szervezte a megye védelmét.

Minden jel arra mutat, hogy Szécsény nem volt kellően megerősítve, ezért a nagy veszedelmek idején ura, Szécsényi László is a közeli Hollókőt használta mentsvárként. Hunyadi már 1451-1452 fordulóján, amikor heteken át Szécsényben tartózkodott, szorgalmazta vendéglátójánál, erődítse meg a mezővárost.17

16 BOROVSZKY Samu 1911, 402.

17 BELITZKY János 1981,45-36.; P. KÖNIG Kelemen 1931, 49.

71