Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Hol épült fel Sztrahora vára? – A Kacsics nemzetség Illés-ága XIII. századi várépítései és XIV. század eleji történetük néhány kérdéséről

Bátka 1848-ig felerészben a szécsényi Forgách-uradalom tartozéka maradt. Mezőgazdasági hasznosításának módjáról és fejlődéséről említést teszünk e kötetnek a nagybirtok földművelési rendszeréről és állattenyésztéséről szóló közleményében. Miután 1845-ben Pulszky Ferenc megvásárolta az uradalmat, az új földesúr felesége, a bécsi bankár lánya, Walter Terézia szép emlékként őrizte szívében Bátkát. „Szívesen kocsikáztunk ki, hogy megnézzük a pusztákat. Egyik kedvencem a számtalan tölggyel benépesített Bátka volt, ahonnan romantikus kilátás nyílt a szikla tetején álló, szép fekvésű Hollókőre." Az új „ungarische Dame" áradozott a hollókői várról és az alatta fekvő völgyben a világtól szinte teljesen elzárt faluról, melyben a vár egykori védőinek leszármazottjai, a „környék legtapasztaltabb gyümölcstermesztői" éltek, tavasszal mennyei szépségben virágzó kertek alján.87

Utoljára a Borovszky Samu nevével fémjelzett vármegyei monográfia 1911-ben megjelent nógrádi kötete említette „Bátka puszta" létét, megjegyezve, hogy „már a középkorban fennállott".88

87 PULSZKY Terézia 1986, 62-63. Bátka nevét a fordító itt is az érthetőbb „Bácska" alakra változtatta, bár az eredeti, német szövegben a szerző Batka-t írt!

88 BOROVSZKY Samu 1911 (REISZIG Ede), 110.

54