Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Hol épült fel Sztrahora vára? – A Kacsics nemzetség Illés-ága XIII. századi várépítései és XIV. század eleji történetük néhány kérdéséről

„földeit a bátkaiak bírják, melyekről kilenceddel tartoznak földesuruknak minden veteménybűl".

1647-ben Bátka tíz telkéből öt volt puszta. A kilencedre, irtványokra és puszta telkekre, makkoltatásra és disznópénzre, őzre, borkilencedre, bor- szállításra, várhoz szükséges munkákra vonatkozó utalás itt is minden helység esetében ismétlődik.

A szécsényi uradalom és két vára 1647-ben, illetve 1650-ben zálogszerződéssel id. br. Koháry István birtokába került. (E forrásokat közöljük!) 1663- ban Szécsény és Hollókő várát újra meghódították a törökök, és két évtizedig a vidék urai lettek. Bátka falu ekkor egy időre újra népes lett, amit a Ko- háry-uradalom 1672-ben készült urbáriuma szemléletesen leír. A község fele rátája tartozott a Koháryakhoz:

„Erre az részre nyolcz egész házhely vagyon." Toót Mihály egészhelyes, fiai János és György. Van két jármosökre, négy tulka, egy tehene, három nyári borja. Melegh János egészhelyes, sem fiai, sem öccse. Van két ökre, két jár- mostulka, három nyári tinaja, három tehene. Húsvét György „két egész házhelyet él mind magyar s mind török számra". Van nyolc ökre, hat tehene, négy nyári borja, egy tavalyi ökör tinója. Hódos András egészhelyes, fia Ferenc. Van két ökre, öt nyári borja, hat tehén marhája. „Puszta házhely három. Ezeket maguk köziben osztják és mindenik házhelytűi az török úrnak háromhárom szekér szénát adnak esztendőnként. Az magyar földesúrnak semmit.

NB. Minthogy ez falu Újvár veszése után (1663 után) kezdett épülni, azelőtt puszta lévén, annak okáért esett ez így, hogy a török úrnak fizetnek azon puszta házhelyektűl szénát, s a magyar földesúrnak nem fizettek még eddig.

A mely Húsvét György nevű jobbágy két házhelyet él, elvethet az két házhely után 25 kila búzát, és így egy házhely után esik föld per kilas 121/2.

Szénát egy házhely után takarhatni oszlás réteken nyolc szekérre valót.

Adójuk most így vagyon: minden házhelytűi fi 2. Egy-egy icce vaj, fél-fél icce méz, két tyúk, két helytűi egy lúd. Kendert három fejet egy helytűl. Az rimóczi- akkal vesznek egy őzet. Kilencedet adnak minden őszi s tavaszi vetésbűi.

Húsvét György az két hely tűi mind két annyit ád, 's majorság búzát hat kilát, tavaszit hármat [vet, arat], rét, azt feltakarják. Az egy helyesek felényit vetnek és mind közönségesen [közösen] aratják fel s az szemét [a kicsépelt gabonát] Csábrágba viszik.

Az kinek ökre vagyon, [Gyöngyös]Patára megyen borért.

NB. Toót Mihály magát szabados embernek tartja, azért, hogy ő szállította, s szállotta meg elsőben azt az batkai pusztát, kire nézve török úr is neki szabadságot adott, és azt áll(í)tja, az szegény megholt Némethi Pál [alispán] úr által adott néki szabadságot."

Zsúnypuszta fele való a szécsényi várhoz. „Item Hollókő nevű török várral határos." Vargha Albert hites ispán azt mondta, „az ő idejében annak mezejét nem követték s nem szántották, hanem az hollókői aga szántatta.

52