Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Hol épült fel Sztrahora vára? – A Kacsics nemzetség Illés-ága XIII. századi várépítései és XIV. század eleji történetük néhány kérdéséről

számára különösen értékes szemétgödröt tárt fel, ami Váralja tényleges létét kellően bizonyítja. 1411-ben Tamás vajda unokái, Frank és Simon megosztoztak a váraikon, miáltal Frank (1388-1414) kapta Hollókőt, valamint Tapolcsányt összes köz­ségével, vámjával, szántóival, erdőivel, rétjeivel. A husziták zsoldos rablóvá züllött, vezérük, Giskra János által jól kikép­zett csapatai 1440-ben kerültek Zólyomba, Nógrádba, és két évtizedig állan­dó támadásaikkal veszélyeztették Nógrád megyét, köztük a Szécsényi csa­lád birtokait - városait, falvait, várait. Jellegzetes huszita várakat építettek a Losonc melletti Szentkirálynál és Salgó vára mellett, innen támadták évente Szécsényt is, 1451 őszén Szentkirálynál Giskra csapatai Hunyadi János ost­romló hadát is legyőzték. Ezekben az évtizedekben Hollókő mentsvár volt a Szécsényieknek, mivel lakhelyük, Szécsény városa nem volt kellően meg­erősítve. A megszaporodott oklevelek a hollókői uradalom tartozékait felso­rolva Bátkát, valamint Zsúny, Almás és Ecseg falvakat említik (1454. októ­ber 27., 1456. november 29.).81 A vár és falvai birtoklástörténetében jelentős esemény, amikor Szécsényi László egyetlen fia, János, 1454 decemberében elhunyt, majd 1460 márciusá­ban maga a nagyúr is távozott az élők sorából. Hunyadi János kormányzó, majd Hunyadi Mátyás király beleegyezésével a két leány fiúsítva lett, vagy­is teljes jogú örökössé vált. Hedvig a gazdag Lossonczy Albert neje lett, majd Anna - apja halála után, 1460 szeptemberében - guthi Országh Mihály nádor fiához, Jánoshoz ment feleségül. Az esküvőt Szécsényben tartották, és a lakodalmon személyesen megjelent Mátyás király is (ezt általa itt kiadott oklevelek tanúsítják). Mátyás - főúri hívei megerősítésének szándékával - 1461. június 29-én az örömapának, Mihály nádornak adományozta a néhai Szécsényi László-féle hatalmas birtokállomány egyik felét, a másik fél ráta pedig Anna férjének családjára, a Lossonczyakra szállt. Közel egy évszáza­dig az oklevelek Hollókőt, Bátkát, Sipeket, Rimócot és a megfelezett volt Ka- csics nembeli Szécsényi-uradalom többi falvát csupáncsak megemlítik, fel­sorolják a birtoktartozékok sorában (például az 1481. július 29-én, 1482. má­jus 19-én és 1510. december 26-án kelt birtoklevelek, melyeket a Forgách- kastély történetéről írt, alább közölt tanulmányban idézünk).82 Bátka község belső viszonyait csak Buda vára 1541. évi, illetve Szécsény és Hollókő várak és környékük török uralom alá kerülése, 1552 után ismer­hetjük meg egyfelől magyar királyi, másfelől az új, idegen államhatalom ré­szére készült adójegyzékekből. Mint a szécsényi uradalom köznemességé­nek átrétegződéséről szóló, e kötetben olvasható tanulmányban is kimutat­tuk, „Batka" község 1542-ben tizenkét adóportát tett ki, amelyből a Losson­OL Dl. 72. 334. (1456. november 29.) »2 VARJÚ Elemér 1928, II., 224-226. (1481); OL Dl. 24. 350. (1510. december 26.) 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom