Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Hol épült fel Sztrahora vára? – A Kacsics nemzetség Illés-ága XIII. századi várépítései és XIV. század eleji történetük néhány kérdéséről
Maga az 1300-as oklevél Sipek határának a megfelezését rendelte el, és a birtok vár felőli részét az alatta létesített új faluval együtt Mihály ispánnak juttatta. Tény, hogy ez az oklevél nem nevezi Sztrahorának a Sipek melletti várat, azonban mégis több tényt cáfolhatatlanná tesz. Először is 1300-ban ez a vár fennállott, lakott volt, vagyis a fehér bögréből következtethető XII. századi régészeti kormeghatározás okleveles bizonyítékkal megdőlt. Másodszor Mihály ispán várának nevezi a Sipek felett álló castrumot - a többi oklevélben nem volt ilyen egyértelmű a birtokos személye. Ez megerősíti korábbi megállapításunkat, hogy Illés fia Péter fiai közül Mihályé volt ez a vár. (Elozzátesszük: bizonyára ő is építette.) A vár alatti „új falu" (Nova Villa) újabb kérdéseket vet fel. Nem azonos Sipekkel, amely ugyanebben az oklevélben megnevezett másik falu (villa Sypek), jóllehet 1265-ben véleményünk szerint még az sem volt lakott helység, csak föld (terra Sypek). Szerintünk az új vár alá telepített új Bátka falu első említése ez, amelyről számos későbbi középkori oklevélben és török kori iratban esik említés. Ma Rimóc határának lakatlan és zömmel műveletlen déli felét alkotja, Diósnak hívják. 1300-ban két szomszédvár, Sztrahora és Elollókő közé esett a Pusztavár-hegy déli oldalán fekvő kies völgyben. Györffy fentebb idézett műve abban az 1279-es osztálylevélben találta meg Bátkát, amelyet a kálnói Etthre család ősének, a Kacsics-Kacsik nembeli Étre (Etchuruch) fiainak osztozásakor adtak ki. Györffy tud arról, hogy Hollókő mellett, Rimóc határában is volt egy Bátka (a XIX. században puszta), s helyesen állapította meg azt is, hogy ez a helység „inkább azonosítható a Gömör megyei Bátkával, ui. a gömöri Kecső u(tán) sorolják fel".76 Arra azonban nem gondolt a kiváló historikus, hogy az általa fellelt oklevélben olvasható Nova Villa azonos lenne a nógrádi Bátkával. Jómagunk nógrádi barangolásaink során szerzett helyismeretünk alapján ezt állítjuk - de okleveles bizonyítékaink is vannak. A nógrádi Bátka első okleveles említése véleményünk szerint 1343-ból maradt fenn.77 Telegdi Csanád esztergomi érsek kiküldte Pált, a szécsényi (de Scecen), Miklóst, a rimóci (de Rymolch), Pétert, a lóci (de Loch) és Gergelyt, a váraljai (de Waralia) egyházak papjait (ecclesiarum sacerdotes), vizsgálják meg Ambrus garábi premontrei prépost panaszát. Eszerint Kisasszony napját követően, 1343. szeptember 11-én a Waralia-i, Zun-i és „Ba- che"-i parasztok (rustici de villa Sun et de Waralia ac de Batka), félretéve az isteni félelmet, az ő Garáb faluban lévő házához jöttek, és ott bűneik nagyságának mérlegelése nélkül meg akarták ölni. Ambrus prépost, félvén a haláltól, a monostorba menekült előlük, és ott a sekrestyében bújt el. A parasztok azonban „mint ragadozó kutyák" (canes rapidi) ott is rátörtek, kezéből 70 Uo. 229. 77A0 1V., 370-371. 47
