Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Szécsény és környéke kereskedelme és vendéglátása (1725–1848)

1 302 pozsonyi mérő rozsot, 1838-ban 1 113 pozsonyi mérő feles búzát és 3 680 pozsonyi mérő rozsot.)57

Piacra a jobbágyok az ecsegiek borán kívül legfeljebb haszonállatokat vihettek: a XVIII. században szép számban tartottak juhot, sertést, egyesek hizlalásra szarvasmarhát is. A XIX. század elejére a földesúri erdők elkülönítésével a legelőterületek drasztikus csökkenése járt, és ez szinte megszüntette a paraszti sertéstartást, de egyes községek lakosai lóval, szarvasmarhával kezdtek kupeckedni. Olcsón vettek néhány jószágot az alföldi vásárokon, majd a felhizlalt jószágokat szép haszonnal adták el a szécsényi, gyarmati és losonci vásárokon.58 Őrhalom és Varbó, valamint Csitár községek dinnyét és káposztát termesztettek és szállítottak a zordabb éghajlatú tájakon lakó szlovákoknak, vagy az út szélén a postakocsik és határok utasainak kínálták.59

Összegezve: a piaci termelésre törekvés a XVIII-XIX. században a parasztoknál is megvolt, de a földesúri, egyházi, megyei és állami adóterhek, a csekély terméshozamok, a legeltetési tilalmak alig adtak módot termékfeleslegek előállítására. A XVIII. század második felétől kibontakozó, majd a napóleoni háborúkkal tovább növekvő piaci keresletet nemcsak a nagyüzemivé fejlődő majorsági gazdálkodással, hanem a királyi kisebb haszonvételek jogainak teljes mértékű kiaknázásával is a földesurak fölözték le.

57 OL P 1882 - Forgách cs. lt., 14. t. Szécsényi uradalom, számadások, 1762, 1763, 1766. NML XII. 1. Szécsényi ferences gazdasági iratok. A szécsényi uradalom terményeladásai, 1819 és 1827.

sä ZÓLYOMI József 1968, 458.

59 FÉL Edith 1939, 83-84.

369