Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Adatok a kézművesipari termékek és termények árucseréje történetéhez Nógrád vármegyében (1593–1731)

E végvárat is három rend lakta: a „vitézlő rend", a nemesség és a „szegénység". Utóbbiakon a váraljai mezőváros polgári lakosságát kell érteni, akik itt is jelentős önkormányzati, gazdasági és vallási szabadságokat élveztek.

A céhes élet fejlődését ehelyütt is a céhszabadalmak szaporodásával tudjuk érzékeltetni.12

Elsőként - 1636-ban, br. Wesselényi Ferenc bányavidéki főkapitány előzetes hozzájárulásával - tizenöt csizmadiamesterséget űző „iratos katona" szerzett huszonhárom cikkelybe foglalt céhlevelet a zólyomiaktól. 1640-ben a szűcsök kérték ki a besztercebányaiaktól harminckilenc cikkelyből álló, magyar nyelvű privilégiumukat. A vargák - mint említettük - a losonciakkal közösen 1656-ban alapították meg tisztes céhtestületüket. A város szűcs- és csizmadiacéheinek szabadalomleveleit egyébként 1672-ben gr. Eszterhá- zy Pál bányavárosi főgenerális is megerősítette. A városba települt tizenhét szabómester 1674-ben I. Lipót királlyal erősíttette meg a szécsényi szabók 1617-es céhlevelével megegyező privilégiumát. Az ötödik céhet a füleki lakatosok, pajzskészítők, lándzsakészítők, szíjgyártók, valamint a kardművesek - akiket ekkoriban csiszároknak neveztek - közösen tartották fenn. Céhlevelük úgy maradt ránk, hogy azt - mint már szóltunk róla - 1667-ben kiadták a losonci kovácsoknak, lakatosoknak és asztalosoknak. Eredetileg a fülekiek az érsekújvári kollégáiktól nyerték azt, még 1636-ban. E fegyver- gyártó mestereket tömörítő céh a mezőváros 1690. évi újratelepítése után már nem alakult újjá, a többi négy azonban 1695-1696-ban Koháry földesúr megerősítésével újból megkezdte működését, és fennállt a céhek 1731. évi helytartótanácsi revíziója idején is.

Fülek végvára aljában 1682 előtt minden hetedik csütörtökön „jó vásárokat tartottak", ahol egyaránt forgalmazták a mesterségek termékeit, illetve az igás- és haszonállatokat.13 A szomszédos Losonc vonzása 1682 előtt is erősebb lehetett. Mindazonáltal több kereskedő élt Füleken: a losonci har- mincados töredékesen fennmaradt feljegyzései szerint 1622-ben Fileki Ky- rály János, Fileki Szabó Mihály, Keczkeméthy János és Kádas Pál fizettek adót az általuk több ízben is felhajtott marhákért.14

A XVIII. század elején Fülek kereskedelme Csipkerózsika-álmát aludta. A lakosok „hol az üdőnek változásai miatt, hol pedig maguknak vékony tehetségük lévén" csak 1722-ben kérték, hogy földesuruk, gr. Koháry István országbíró eszközöljön ki számukra az udvari hivataloktól évente négy vásárt Virágcsütörtök, Nagyboldogasszony (augusztus 15.), Szerafin Ferenc (október 4.) és Judit (december 10.) napjára. A kérés akkor még nem telje12 OL C 25 - HTT Acta mechanica, Nógrád megye, 1731. A füleki céhek céhlevelei megtalálhatók az EKK gyűjteményében is: Céhlevelek XX/6.: csizmadiák (1636); XLVI/69.: szűcsök (1640); LV/15.: szabók (1674); LIX/15.: vargák (1656).

13 SABB Koháry-Coburg It. Jelzetes ir. II. 4238. sz.

14 OL E 210 - Magyar Kamara, Miscellanea, Harmincadügyek (Tricesimalia), 87. t., Losonc.

309