Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Köznemesek a szécsényi Forgách-uradalomban (1542–1848)

1809. évi jegyzékén egyetlen Géczy sem szerepel az uradalom lakójaként, pedig a nemesi lustra szerint Szécsényben élt garamszeghi Géczy András, gr. Forgách József uradalmi tiszttartója, aki 200 Rft fizetés mellett jelenté­keny természetbeni járandóságot is élvezett. Rajta kívül Lóc községben is feltüntettek három Géczyt. 1825-ben Lócban kettő, Szécsényben pedig öt férfi tagja élt a nemzetség­nek - a szegényebbek közül. 1839-ben Szécsényben élt Géczy Ferenc négy fiával (birtoka négy ló, négy ökör, két tehén és tíz kapás szőlő), továbbá Gé­czy Ignác (négy ló, egy tehén és három kapás szőlő volt a tulajdona), akik az igásállatok tartásából következőleg a tizenkét „árendába adott" nemesi ház­helyből is részesültek.164 Az 1840-es nemesi összeírások szerint a megye egyik legnépesebb neme­si atyafiságát képezte a Géczy nemzetség. Megyeren huszonkét, Gécen ti­zenhat, Szentivánban három, Ságújfalu, Etes, Csécse, Erdőtarcsa, Puszta- teres, Romhány, Bágyon és Nagy bár kány községeiben egy-egy főt, míg Szé­csényben három (Ignác és testvérei 24 Pft 20 krajcár, másik Ignác és Gábor 4-4 Pft évi becsült jövedelemmel), Lóc faluban pedig két Géczyt - Ferencet 13 Pft és Jánost 10 Pft 45 krajcár jövedelemmel - vettek jegyzékbe. A sze­gény nemesek tömegébe tartoztak mind. A leggazdagabbak, Géczy István (1775 - Rátót, 1842), ócsai Balogh Péter veje, 1832-1842 között zólyomi főispán, aki csak Nógrád megyében bágyo- ni, csécsei, gedei, valamint almási birtokai után 4 079 Pft 44 krajcár, testvére, Elek pedig romhányi és más jószágaiból 2 523 Pft 39 krajcárra becsült éves jövedelmet élvezett. Köztük és a géci, megyeri, szécsényi és nagylóci, parasztsorban élő Gé- czyek között már csak az ősi név volt a közös, a társadalmi rang, presztízs, vagyon, műveltség egy napon sem említhető. Az öröklésben kedvezőtle­nebb sorsú családtagok számára a tanultság biztosíthatta a lehetőséget me­gyei, uradalmi tisztségekre és „szabad pályákon" való érvényesülésre. így Géczy József tiszttartó volt Etesen (jövedelme 1840-ben 192 Pft), unoka­öccse, Dénes (1805-1877) ügyvéd lett, bágyoni birtokrésze (314 Pft 12 kraj­cár) mellett hivatalából is keresett évi 104 Pft-ot. De még Géczy József, a pa- nyidaróci jegyző is sokkal több jövedelmet mondhatott magáénak (1840-ben 45 Pft 24 krajcárt), mint a paraszti munkát végző Géczyek.165 Személyükben már a néhány évtizeddel később oly tipikus dzsentri réteg előfutárai tűnnek elő, kis birtokú, tanult, hivatalt viselő köznemesek. 164 nml IV. 7. c) 6., 1067. sz. nemesi összeírás (1809); NML IV. 1. h), Acta nobilitaria, 1809-1825. évi nemesi lustra, és gr. Forgách Pál szécsényi birtokainak összeírása (1839/1.). 165 NML IV. 7. c) 6., nemesi összeírások, 1077. sz. (1840), 1079. sz. (1845). 303

Next

/
Oldalképek
Tartalom