Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Köznemesek a szécsényi Forgách-uradalomban (1542–1848)
1809. évi jegyzékén egyetlen Géczy sem szerepel az uradalom lakójaként, pedig a nemesi lustra szerint Szécsényben élt garamszeghi Géczy András, gr. Forgách József uradalmi tiszttartója, aki 200 Rft fizetés mellett jelentékeny természetbeni járandóságot is élvezett. Rajta kívül Lóc községben is feltüntettek három Géczyt. 1825-ben Lócban kettő, Szécsényben pedig öt férfi tagja élt a nemzetségnek - a szegényebbek közül. 1839-ben Szécsényben élt Géczy Ferenc négy fiával (birtoka négy ló, négy ökör, két tehén és tíz kapás szőlő), továbbá Géczy Ignác (négy ló, egy tehén és három kapás szőlő volt a tulajdona), akik az igásállatok tartásából következőleg a tizenkét „árendába adott" nemesi házhelyből is részesültek.164 Az 1840-es nemesi összeírások szerint a megye egyik legnépesebb nemesi atyafiságát képezte a Géczy nemzetség. Megyeren huszonkét, Gécen tizenhat, Szentivánban három, Ságújfalu, Etes, Csécse, Erdőtarcsa, Puszta- teres, Romhány, Bágyon és Nagy bár kány községeiben egy-egy főt, míg Szécsényben három (Ignác és testvérei 24 Pft 20 krajcár, másik Ignác és Gábor 4-4 Pft évi becsült jövedelemmel), Lóc faluban pedig két Géczyt - Ferencet 13 Pft és Jánost 10 Pft 45 krajcár jövedelemmel - vettek jegyzékbe. A szegény nemesek tömegébe tartoztak mind. A leggazdagabbak, Géczy István (1775 - Rátót, 1842), ócsai Balogh Péter veje, 1832-1842 között zólyomi főispán, aki csak Nógrád megyében bágyo- ni, csécsei, gedei, valamint almási birtokai után 4 079 Pft 44 krajcár, testvére, Elek pedig romhányi és más jószágaiból 2 523 Pft 39 krajcárra becsült éves jövedelmet élvezett. Köztük és a géci, megyeri, szécsényi és nagylóci, parasztsorban élő Gé- czyek között már csak az ősi név volt a közös, a társadalmi rang, presztízs, vagyon, műveltség egy napon sem említhető. Az öröklésben kedvezőtlenebb sorsú családtagok számára a tanultság biztosíthatta a lehetőséget megyei, uradalmi tisztségekre és „szabad pályákon" való érvényesülésre. így Géczy József tiszttartó volt Etesen (jövedelme 1840-ben 192 Pft), unokaöccse, Dénes (1805-1877) ügyvéd lett, bágyoni birtokrésze (314 Pft 12 krajcár) mellett hivatalából is keresett évi 104 Pft-ot. De még Géczy József, a pa- nyidaróci jegyző is sokkal több jövedelmet mondhatott magáénak (1840-ben 45 Pft 24 krajcárt), mint a paraszti munkát végző Géczyek.165 Személyükben már a néhány évtizeddel később oly tipikus dzsentri réteg előfutárai tűnnek elő, kis birtokú, tanult, hivatalt viselő köznemesek. 164 nml IV. 7. c) 6., 1067. sz. nemesi összeírás (1809); NML IV. 1. h), Acta nobilitaria, 1809-1825. évi nemesi lustra, és gr. Forgách Pál szécsényi birtokainak összeírása (1839/1.). 165 NML IV. 7. c) 6., nemesi összeírások, 1077. sz. (1840), 1079. sz. (1845). 303
