Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Köznemesek a szécsényi Forgách-uradalomban (1542–1848)

jogot képező kocsmai borárultatást, a nagybirtokosok, hasznukat védendő, többször is kisebb büntetést mondtak ki rájuk, azon az alapon, hogy a köz­ség földesurainak 1782-ben végrehajtott aránypere őket, mint kuriális neme­seket, kizárta e haszonvételekből, s Urbán István és Urbán Rozália 1827-ben, 40 Vft kártérítés fejében végleg lemondott az italmérésről.158 Amikor viszont adózásról volt szó, a vármegye az insurrectiók költségei­hez való rendkívüli hozzájárulást a birtokos nemesekkel együtt rótta ki rá­juk: 1805-ben Urbán Mátyás saját szakáli birtokai után 9 Rft-ot, árendája után 2 Rft-ot, János pedig saját jószágai után 7 Rft 30 krajcárt fizetett. (A falu többi birtokosa közül Szent-Ivány László 32 Rft 15 krajcárt, Szent-Ivány Magdolna 6 Rft-ot, Kovács Antal 15 Rft-ot, Gebrits úr özvegye 6 Rft-ot adó­zott vagyona arányában.) 1809-ben ugyanők szerepelnek (23 Pft 40 krajcár, illetve 18 Pft 20 krajcár összeggel), de még két atyafiuk, István és az idős Pál neve is olvasható a lustrális lajstromban. 1825-ben a fiúk felnőttek, így már tíz Urbán nevű nemes élt a faluban.159 A XVIII. század végére az Urbán nemzetség egyes tagjai a Forgách-ura- dalomhoz tartozó zsellértelkeken telepedtek le. 1797-ben idős Urbán Pál ter­mészetben szolgált dézsmával, robottal és ajándékokkal a grófoknak. 1839- ben három zsellértelken lakó nemes Urbán élt: Pál, kinek negyed belső fun- dusa és fél pozsonyi mérő (300 négyszögöl) szántóföldje volt egy tehénkéje mellett, Boldizsár, valamint Imre özvegye hasonló belső telek és szántó illet­ménnyel bírt. Valójában mindhárom családfő fazekasságból élt. A család férfi tagjainak becsült jövedelme az alábbiak szerint alakult az 1840-es években: ifj. Urbán Mátyás (141 Pft), József (25 Pft), András és János (31 Pft), „Progyi", Imre és Pál (10-10 Pft). 1845-ben a két legmódosabb Fe­renc (115 Pft), illetve József (110 Pft) volt, míg a két említett fazekas, Boldi­zsár és Pál 22-22 Pft, három családfő egyaránt 20 Pft 55 krajcár, egy pedig a minimális 10 Pft éves jövedelmet élvezett.160 A kuriális nemes Urbán nemzetség esetében is bekövetkezett tehát az a bel­ső differenciálódás, amelyet a saját kisnemesi birtokkal rendelkező sipeki Balá- soknál is megfigyelhettünk: csak néhány an örökölték a kúriához tartozó földe­ket, a többiek már csak a kuriális belső telek sokszorosan felosztott fundusán kívül, a Forgáchok joghatósága alá eső zsellérházhelyen emelhettek lakóházat maguknak, és megélhetésüket napszámból vagy mesterségből biztosították. 158 OL P 1882 - Forgách cs. lt., 14. t. Községi iratok, Szakái (1827). iw NML IV. 1. h), Acta nobilitaria, 1805; és NML IV. 7. c) 6., 1067. sz. nemesi összeírás (1809). 160 OL P 1882 - Forgách cs. lt., 14. t. Szécsényi uradalom, 1797. évi összeírás; NML IV. 1. h), Acta nobilitaria 1839/1., gr. Forgách Pál birtokainak összeírása; NML IV. 7. c) 6., nemesi összeírások, 1077. sz. (1840), 1079. sz. (1845). 301

Next

/
Oldalképek
Tartalom