Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Köznemesek a szécsényi Forgách-uradalomban (1542–1848)
adott hozzájárulást, de a Sipeken élő kettő, a Szakáiban és Rimócon lakó egy-egy Szeles jövedelme is csak 10-10 Pft volt, az uradalmi összeírás szerint 1839-ben mindannyian zsellérsorban éltek. 1845-ben Lócban húsz Szeles jövedelme ugyanilyen összegek között mozgott, ami megerősíti az előző években kapott képet.155 IV. 12. A szakáli Urbán család Az Urbán család Szakái községben élt már a XVI. században is. 1551-ben egy szőlőbirtokos jobbágy neve fordul elő a dézsmajegyzékben, 1606-ban pedig Urbán István volt a falu bírája. Persze e név gyakori volt az uradalomban, így Rimóc, Lóc és Varbó községekben is éltek Urbánok. Nagy Iván úgy tudja, hogy az eredetileg liptói család egyik ága szakadt Nógrádba, Nagykürtösbe és Szakáiba (1775-ben Urbán Mátyás, Imre és András nevét írták jegyzékbe). Nem említi, és más eddig feltárt forrásokból sem deríthető ki, mikor és hogyan kaptak nemességet a családtagok.156 Mindenesetre az 1709. évi nemesi adóösszeírásban a Szécsényi járásban sem a birtokos, sem az armalista nemesek között nem szerepelnek Urbánok, csakúgy mint az 1716. és 1723. évi armalista és libertinus, illetve az 1720. évi, csak a jobbágyokat feltüntető országos összeírásban sem. Először az 1728. évi országos összeírás tünteti fel, hogy Szakái községben kuriális földek vannak Urbán András úr tulajdonában is, mint földesúri majorság: „possidet sessionem médiám, in qua residet, appertinentias- que eius solus usuat", vagyis fél telket birtokol, amelyen lakik is, és a hozzátartozó földeket maga műveli. Húsz köböl gabonát szokott elvetni és négy szekér szénát termő rétje volt.157 Eszerint Urbán András tipikus kuriális nemes volt, aki a saját, nemesi tulajdonát képező jobbágytelken élt, és ennek fél teleknyi tartozéka képezte minden birtokát. Az Urbán család jogilag kívülállt a Forgách-uradal- mon, de a falu másik közbirtokosának, a Szent-Ivány családnak a joghatósága alá sem tartozott. Nem számítottak armalista nemesnek, mert volt birtokuk, fél teleknyi szántó és rét tartozékkal, ennek arányában közbirtokosai voltak Szakái erdeinek, közlegelőinek és a regáléknak is. Mindez a valóságban azért egyáltalán nem jelentette azt, hogy a Forgách grófok uradalma egyenjogú félként bánt volna velük. Amikor például 1820- 1823 között az Urbán nemzetség maga is gyakorolni kezdte a földesúri elő155 Uo., 1809. évi nemesi lustra; valamint NML IV. 7. c) 6., nemesi összeírások, 1077. sz. (1840), 1079. sz. (1845). 156 NAGY Iván 1857-1865, XI., 406-407.; OL E 159 - Dézsmajegyzékek, Nógrád megye, bordézsma, 1551,1606. 157 NML IV. 7. b) 8., dikális összeírások, 39. sz. (1709), 79. sz. (1716) és 115. sz. (1723); OL Filmtár X 1927., 1728. évi országos összeírás, Nógrád megye. 300
