Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Köznemesek a szécsényi Forgách-uradalomban (1542–1848)
Karancskeszibe költözött és ott harangozó volt, fia, István pedig Jankovich Antal hajnácskői uradalmában gazdatisztként dolgozott.136 IV. 9. A Vincze család A Vincze nemzetség története és helyzete nagyon hasonló a Percze famíliáéhoz. Egyrészt ők is rimóciak voltak, másrészt ősiek csakúgy parasztokból váltak kiváltságos jogokat élvező nemesekké, mint a Perczéké. Nagy Iván vármegyei jegyzőkönyvekre hivatkozva írja le nemesítésüket. Földesuruk, Regőczi Huszár Imre 1696. június 20-án Szentmihályon keltezett manumis- sionális levelében felszabadította a jobbágyi kötelékből Vincze Mátyást és fiát, ifj. Mátyást, valamint atyafiukat, másik Vincze Mátyást, és annak két fiúgyermekét, Pált és Pétert. Nevezettek 1698. június 3-án címeres nemeslevelet nyertek I. Lipót királytól, és ezt 1698. szeptember 30-án Nógrád vármegye Szécsényben tartott közgyűlésén hirdették ki.137 1705-ben id. és ifj. Vincze Mátyás személyesen jelentek meg a nemesi felkelésben. 1709-ben a Szécsényi járás armalistái között Vincze Péter 6 Ft-ot, Vincze Mátyás pedig 2 Ft-ot adózott a kuruc seregek felfegyverzésére, de maguk nem katonáskodtak. Nem tartoztak a Percze Farkashoz hasonló, igen gazdag parasztnemesek közé sem. Mutatja ezt 1716-ban összeírt állatállományuk és gabonajövedelmük nagysága is: Vincze Györgynek két igásök- re, egy fejőstehene, egy tinója, egy öreg sertése és négy süldője, továbbá két méhkasa volt, vermeiben pedig harminchat kila búzát, tizenöt kila árpát és tizenöt kila zabot mértek fel (öt dikával adózott), míg Vincze Mátyás adóköteles vagyona két ökör, egy fejőstehén, egy tinó, egy öreg sertés, húsz kila búza, három kila árpa és öt kila zab volt (három dika). 1723-ban Vincze Péter négy ökör, két tehén, tizenkét sertés és öt méhkas, továbbá hatvan kila búza, tizenöt kila árpa és harminc kila zab után öt dikát, míg Vincze Mátyás két ökör, egy sertés, huszonegy kila búza, tizenhárom kila árpa és öt kila zab után egy és egynegyed dikát adózott.138 Az 1732. évi nemességvizsgálat során a vármegye hatósága arra a megállapításra jutott, hogy az egyik Mátyás atyafi, Mátyás apja csak az 1696-os földesúri manumissionális levélbe került be, az 1698. évi királyi armálisból - feltehetőleg a bécsi kancellária tévedése folytán - kimaradt a neve, ezért e Mátyást és fiát, Jánost csak a szabadosok közé vették. Az 1698-as nemességszerzők ifjabb nemzedéke 1732-ben is élt, 1755-ben pedig immár az ő fiaikat, a harmadik generációt írták össze: Péter négy fia, Mihály, György, János és Péter mind Rimócon élt, míg Pál négy fia közül 136 UO. 137 NAGY Iván 1857-1865, XI., 195-197.; SZIRÁCSIK Éva 2004, 47. 138 NML IV. 7. b) 8., dikális összeírások, 39. sz. (1709), 79. sz. (1716), 115. sz. (1723). 294
