Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Köznemesek a szécsényi Forgách-uradalomban (1542–1848)

Gonda János 1765-ben már a mezőváros nemes háztulajdonosai közt sze­repel, 1769-ben pedig neki egy, fiai közül az ifjabb Jánosnak és Györgynek egyaránt fél telke volt Szécsény határában. 1772 és 1774 között armalista ne­mesként javai után György másfél, Gergely egy, a középső János pedig há­romnegyed dika megyei rovásadót fizetett. 1797-ben az uradalmi összeírás szerint Gonda György nevén másfél telek volt, amely után 42 Rft cenzus árendát és heteddézsmát szolgált a Forgách- uradalomnak minden évben. A népes család ekkor - és még 1809-ben is - osztatlanul, „nagycsaládban" élt, mert bár az 1809. évi nemesi lustra szerint kilenc felnőtt férfi tagja élt a Gonda nemzetségnek, ugyanekkor insurrectio- nális hozzájárulást csak Gonda Mihály fizetett (8 Ft 45 krajcárt). A család taníttatta fiait, és így öröklődött a jegyzői hivatás: a ludányi szüle­tésű János az Esztergom megyei Nagyölveden lett nótárius, fia, Ferenc (Lu- dány, 1822) elvégezte, a szécsényi jegyző s iskolamester Pál fia, Károly (Szé­csény, 1829) pedig megkezdte a tanulást az esztergomi bencés gimnáziumban. Az 1839-1845 közötti évek uradalmi és nemesi hozzájárulási összeírásai alapján a család vagyona, illetve becsült éves jövedelmei a 21. számú táblá­zatban kimutatottak szerint alakultak:127 21. számú táblázat: A szécsényi Gonda család vagyoni-jövedelmi állapota, 1839-1846 Név 1839 1840 1845 Fia Igásló Ökör Tehén Szőlő Pft Pft öreg Gonda József „hites ember"­5­2 10 33 Pft 14 Pft özv. Gonda Mihályné­­2 2 5 23 Pft 24 Pft özv. Gonda Józsefné­­­­4 20 Pft 20 krajcár 11 Pft öreg Gonda János 1 3­1 2 19 Pft 30 krajcár 12 Pft Gonda Mátyás 2 5­1 4 17 Pft 40 krajcár 17 Pft Gonda Pál jegyző nem szere pel 172 Pft 176 Pft ifj. Gonda József­­­­­nem szerepel 11 Pft ifj. Gonda János nem szerepel nem szerepel 10 Pft IV. 8. A Percze család A Percze nemzetség gyökerei a XVI. század első feléig követhetően vissza­nyúlnak Rimóc múltjába. 1546-ban a török defterjegyzékben szerepel „Ber- cze" János és „Hercze" Mihály. (A név elhallását a forrás idegen nyelvűsége 127 NML IV. 7. b) 8., dikális összeírások, Szécsény, 1765. év, illetve 266. sz. (1773-1774) és 444. sz. (1772-1773). OL P 1882 - Forgách cs. lt., 14. t. Szécsényi uradalom, Szécsény belső telkeinek összeírása 1769,1797. évi uradalmi összeírás; NML IV. 7. c) 6., nemesi összeírások, 1077. sz. (1840) és 1079. sz. (1845). 290

Next

/
Oldalképek
Tartalom