Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Köznemesek a szécsényi Forgách-uradalomban (1542–1848)

úgy, mint a mészárszéknek - nyolcadrésze illette meg Kiss Annát. Közös volt az ipolyi háromkerekes vízimalom haszna is, ebből évente 30 kila feles búzát kapott Szerémyné asszony. A falut körülölelő sűrű erdők nyereségét a makkoltatás és a 22 öl faizás jövedelme képezte. Az ugarföldek és a legelők használatba adása is jelentett némi hasznot. A teljesen hagyományos, semmi előremutatóval nem jellemezhető gazdaság bevételei összességében az alábbi forrásokból származtak:

13. számú táblázat: Özv. Szerémy Antalné szül. boldogházi Kiss Anna jövedelmeinek szerkezete 1845-ben

I. Majorsági szántóföldek haszna (57 V* pozsonyi mérő búza)

62 Pft 58 krajcár

II. Majorsági rétek hasznát (49 szekér szénát) a vonómarhák és juhok élik fel

III. Juhászat (593 font juh- és 88 font báránygyapjú)

316 Pft 31 krajcár

IV. Majorsági szőlők (25 V2 akó bor)

45 Pft 54 krajcár

V. Jobbágyjáradékok

a) robotváltság 54 Pft

b) gabonadézsma 38 Pft 30 krajcár

c) szőlődézsma 21 Pft 12 krajcár

d) ugardézsma 1 Pft 40 krajcár

115 Pft 22 krajcár

VI. Királyi kisebb haszonvételek

a) kocsmároltatás 60 Pft

b) mészárszék 7 Pft 30 krajcár

c) malomvám 33 Pft 36 krajcár

101 Pft 6 krajcár

VII. Erdők jövedelme

a) makkoltatás 53 Pft

b) faizás 70 Pft 24 krajcár

123 Pft 24 krajcár

VIII. Legeltetés haszna (bér)

90 Pft

Összesen

855 Pft 15 krajcár

A szakáli gazdaság jövedelmeinek szerkezete jól mutatja az egyes ágazatok viszonyított jelentőségét. A juhászat volt a legfontosabb, hiszen a gyapjúeladásból származott a teljes bevétel 37,01%-a, míg a hagyományos gabonatermesztésből csupán a jövedelmek 7,36%-a eredt. A majorsági gazdálkodás ágai (szántóföldi termelés, rétek, juhászat és a szőlők) együtt is csak a felét (49,74%) eredményezték a birtok bevételeinek, és csupán az okszerűen nem is művelt, csak makkoltatással és jobbágyi faizással hasznosított erdők jövedelmeivel (123 Pft 24 krajcár = 14,43%) együtt közelítették meg a kétharmados arányt (64,17%). A királyi kisebb haszonvételek haszonbérbe lévén adva, állandó nem növelhető összeggel (101 Pft 6 krajcár = 11,82%) részesedtek a bevételekből, és nem érték el a jobbágyi járadékok nagyságát (115 Pft 22 krajcár) sem.

262