Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Köznemesek a szécsényi Forgách-uradalomban (1542–1848)

használt inscriptióként, 1776-ban, majd 1797-ben jordánföldi Ivánka Imre, gr. Forgách Miklós bensőséges barátja, aki 400 Rft fizetése mellett inscriptiót is élvezett, Varsány Forgách-rátájának harmincad részét kapta meg, ura végrendelete értelmében. Az ősi nemesi famíliába született jószágkormányzó és családja ezt a birtokot - nagysága 235 kát. h. - 1848-ig is megtartotta.44

A XVIII. század második felében mind gr. Forgách Miklós és János, mind Zsigmond és fia, József több tisztjének adott inscriptiós telkeket: 1769-1770- ben Turay András kasznár 3/4, Nagy András tiszttartó 11/2, Nagy Ferenc tiszttartó 1, Roseman Ferenc ispán pedig 1/2 telket használt.45

A XIX. század elejétől bővebben szólnak a források a gazdatisztek in- scriptióiról. Azt kell hangsúlyozni, hogy a haszonélvezők a földesúr főbb tisztjei - de már nem feltétlenül nemesi származásúak.

Haynald István, az idős gr. Forgách József nagy műveltségű személyi titkára - Haynald Lajos (1816-1891) kalocsai érsek édesapja - és Massza Alajos háziorvos például honoráciorok voltak. A gróf (titkára addig tett és a jövőben teendő fáradozásait és érdemeit két fia tanításában jutalmazni akarván, és Haynaldnak, valamint halála esetén özvegyének és árváinak a jólétét biztosítandó) 1817. augusztus 5-én inscriptiós levelet adott ki.46 Ebben Haynald nevére írta a Szécsényben eladdig is tényleges haszonélvezetében lévő másfél házhelyet a hozzá tartozó szántókkal, rétekkel, káposztás- és veteményeskertekkel, legelőkkel együtt, olyan feltételek mellett, hogy amíg titkár folytatja a két grófi csemete tanítását, sem cenzust, sem heteddézsmát nem kell adnia. Miután az unokák oktatását befejezte, Haynaldnak és örököseinek meg kell fizetni a telek „haszonbérét", a termények után hetedet is kötelesek beszolgáltatni, de a szokásos „váltságdíj" harmadrészét Forgách elengedte. A telekhez tartozó belső funduson Haynald házat kapott, amelyet évi ötven forint cenzus ellenében nyugdíjazása után is megtarthatott.

Massza Alajos 1813. december 22-én nyert inscriptióba másfél szécsényi telket. Veje, Szojka Sámuel levéltárnok és ügyvéd 1829-ben örökölte a haszonvételeket.47 Az uradalom kötelezettséget vállalt, hogy ha az ingatlant ismét a kezéhez kívánja venni, előbb meg kell térítenie Massza és Szojka hasznos beruházásait: a lakóházat, két gazdasági épületet, a pajtát és a külső majortelken épült juhakolt, melyek teljes értékét nyolcezer ezüstforintra becsülték. A szerződés szerint járt nekik nyolc öl illetményfa is, továbbá engedélyt

44 Ivánka Imre 1840-ben Kiszellőn lakott, de Varsányban (256 Pft 11 krajcár), Sipeken (222 Pft 20 krajcár), Ecsegen (145 Pft), továbbá Kis-, Közép- és Pusztagécen (559 Pft 28 krajcár) is birtokolt, így az egész megyében felbecsült éves jövedelmei 2 266 Pft 9 krajcárt tettek ki. NML IV. 7. c) 6., 1077. sz. nemesi összeírás, 1840.

45 OL P 1882 - Forgách cs. lt., 14. t. A szécsényi belső telkek összeírása, 1769.

46 Uo. Az uradalmi személyzetre vonatkozó irat: Haynald István inscripüós levele, 1817.

47 OSZKK Oct. Germ. 286. Pulszky Ferenc birtok- és vagyonügyeire vonatkozó iratok az 1850-1860-as évekből, 5-6. föl.

244