Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Hol épült fel Sztrahora vára? – A Kacsics nemzetség Illés-ága XIII. századi várépítései és XIV. század eleji történetük néhány kérdéséről
többségével, hanem saját nemzetsége, a Kacsicsok zömének hatalmi törekvéseivel is.9 1310-ben Gentilis pápai követnek végre sikerült megszereznie Kán Lászlótól Szent István koronáját, és ezzel harmadszor - immár törvényesen is - megkoronázták Károly Róbertét. Csák Máté azonban - bár előtte még hajlott rá - mégsem ismerte el az új királyt, sőt hamarosan megtámadta a király, hívei és az egyház birtokait. Nógrád megyére is rátört, és csapatai, miután már korábban elfoglalták Zólyomot, a Balassák négy várát: Turócot, Szucsányt, a zólyomi Lipcsét, továbbá Árvát, amivel a legerősebb nógrádi család - ekkor már egyértelműen az Amádé fiák párthívei - hatalmát megtörték. A kisebb nógrádi birtokos nemeseknek ebben a helyzetben nem sok választásuk maradt: vagy elvesztik birtokaikat, vagy Csák Mátéhoz csatlakoznak. így tettek a Kacsics nem Illés-ágából származó Péter (oklevelekben 1246 és 1271 közt említik) fiai, Mihály, Péter, Leusták, Mikus és Jákó is. Mint Karácsonyi János írja: „Az összes testvérek, I. Péter fiai 1310-ben nagy tettre határozták el magukat, nemcsak csatlakoztak Csák Mátéhoz, hanem átadták ennek négy várukat, u. m. a Szécsénytől délre eső Hollókövet, a Salgó-Tarjántól nyugatra eső Baglyaskövét, az ettől északkeletre levő Somoskövét s végre Kékkőtől északra Sztrahorát. Ez által Nógrád megyét Csák Máté kezébe juttatták s rettenetes pusztításnak lettek okozói. A rozgo- nyi csatában is I. Károly ellen harcoltak és Csák Máténak csapatvezérei valá- nak. Emiatt I. Károly teljességgel száműzte őket, és váraikat atyafiuknak, Szécsényi I. Tamásnak ajándékozta. Ha I. Károly király kanczelláriája jól volt értesülve, az öt fiú közül Mikusé volt Hollókő, Leustáké és Ják vagy Jakabé Somoskő, II. Péteré Baglyaskő, Sztrahora eszerint Mihályé vala."10 Ez a fontos idézet máig az összes, témával kapcsolatos monográfia fő forrása. Karácsonyi János műve nem alaptalanul kézikönyv napjainkig - kimerítő ismeretei alapján a szerény megfogalmazás ellenére is pontosan határozza meg a négy vár birtokosait, ezt az oklevelek is bizonyítják. Bár az eseményt - a négy vár átadását Csák Máténak - egyetlen oklevélben sem datálják, a körülmények ismeretében valóban az 1310-es esztendőben történhetett. Legfeljebb azon lepődhetünk meg, hogy Karácsonyi egyértelműen az öt fiút okolja végzetes következményű elhatározásukért és a megye Csák kézre juttatásáért, holott Csák hívei már olyan várakat, birtokokat is elfoglaltak - például a Balassákét -, amelyek sokkal jelentősebbek voltak Péter fiai vá9 Mo. tört. kron. I., 191. KRISTÓ Gyula ellenben arra a megállapításra jutott, hogy az 1308-as kékesi egyezkedés idején a nógrádi nemes urak többsége már Csák Máté híve volt (61-66.), és csak Trencsén vármegye északi részének elfoglalását követően került sor a zólyomi erdőispánság birtokbavételére, 1307 és 1310 között (68-72.). E vita eldöntésére nem vállalkozhatunk, mindenesetre a magunk részéről - KRISTÓ érvelése ellenére - a „hagyományos" datáláshoz alkalmazkodtunk. 10 KARÁCSONYI János 1901, II., 273. 20