Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Hol épült fel Sztrahora vára? – A Kacsics nemzetség Illés-ága XIII. századi várépítései és XIV. század eleji történetük néhány kérdéséről
megnyugtató eredményekkel találkozván - végül is Hollókő közelében találtunk olyan okleveles és máig látható építészeti emlékeket, amelyek meggyőződésünk szerint tisztázzák az oklevelekből kibogozható eseményeket. De menjünk sorjában! Ztrahura - vagy ahogy a későbbi történeti munkák mai helyesírással rendszerint írni szokták, Sztrahora - váráról a Nógrád vármegye történetét összefoglaló XVIII. századi és reformkori klasszikus munkákban hiába keressük az említést. Az 1730-as években született és ma Radványi Ferencnek tulajdonított „Collectanea ad históriám comitatus de Neograd" című munkában éppúgy nem találunk utalást e várról, mint ahogy a korszak kiemelkedő tudósa, a Nógrádot kitűnően ismerő és népét érezhetően szerető Bél Mátyás sem írt róla egyetlen sort sem.3 Mocsáry Antal 1826-ban megjelent, értékálló államismereti - történeti, statisztikai, földrajzi, néprajzi - munkája, melynek III. kötetét húsz nógrádi vár históriájának szentelte, sem tud Sztrahora erősségéről.4 Tudomásunk szerint azzal vált ismertté a magyar történettudományban ez a vár, hogy egy máig pótolhatatlan nagy vállalkozás, az Anjou-kori Okmánytár köteteinek a megjelenése és adatainak a szakmai köztudatba kerülése révén több jeles historikus is szólt Sztrahoráról. A vár neve Károly Róbert és Csák Máté véres hatalmi harca korában több alkalommal is okleveles említést nyert.5 Nagy Iván, a kiemelkedő nógrádi történész és családtörténész élete alkonyán, az 1890-es években elkezdett és 1898-ban bekövetkezett halála miatt csupán 1544-ig megírt megyetörténete háromszor is említi a Ká- ticsok (így írta a család nevét, ami voltaképpen nem kizárt) várai között Sztrahorát. Első ízben azt állította, hogy „Zahora (Fülek táján)" Fülekkel, Somoskővel, Baglyassal és „Szécsény várával" együtt már II. Endre előtt a Káticsok kezébe jutott. Ez a mondat azonban több téves adatot is tartalmaz, mert a forrásokban „Ztrahura" alakban említett vár nevét elferdíti, sőt - megalapozatlanul - a tatárjárást megelőző évtizedekben már megépült váraknak nevezi az említett helyeket, jóllehet oklevéllel csak Fülekről bizonyítható ez. Somoskő és Baglyas bizonyosan 1242 után épült, Szécsényt pedig csak 1456-1461 táján nevezik „castrum" névvel. Másodszor Baglyas és „Ztrahova" (ismét egy hibás névalak!) 1324-ben történt elkobzásáról tesz említést az alább ismertetendő oklevelek alapján, végül pedig azt említi, hogy Szécsényi Tamás - akit kendőzetlenül kapzsi és kegyetlen emberként ábrázol - Hollókő és Somoskő mellett „Ztrahora" várát is bírta.6 3 RADVÁNYI Ferenc és BÉL Mátyás művei nem említik Sztrahora várát. 4 MOCSÁRY Antal 1826. Az egész III. kötetet a régi nógrádi várak történetének szentelte, mégsem tudott Sztrahoráról! 5 AO II. (1322-1332), 134., 285., 287-288. 6 NAGY Iván 1907,14., 57., 68. 18
