Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Szécsény úrbéri viszonyai a Szatmári béke korától a jobbágyfelszabadítás végrehajtásáig (1710–1869)

össze 14 magyar hold szántó, a százhuszonkilenc II. osztályú településen 16, az ötvenhat III. klasszisba sorolt helységben pedig 18 magyar hold szántóföld legyen az egész telek tartozéka, a réteké a sarjútermő helyeken négy, az ennél rosszabbakon pedig hat kaszást tegyen ki. Mária Terézia azonban elégedetlenségét fejezte ki: nem úgy készültek az összeírások Nógrádban, ahogy azt világosan előírta volt, rendelkezése szerint négy osztályba kell sorolni a szántókat e megyében, és a telki tartozékok 20-22-24-26 magyar hold szántóból, illetve 6-8-10 kaszás rétből álljanak. A megrovó hangú királynői határozatot a vármegye gyűlése a jelentések szavai szerint „teljes nyugalommal" elfogadta. 1770. szeptember 25-én jelentették, hogy döntést hoztak a hiteles urbáriumpéldányok elkészítéséről, valamint közhírré tételéről, és minden uralkodói korrekciós észrevételt végrehajtottak. A jelentés húsz községet javasolt kivonni a királyi urbárium hatálya alól. Ezek közül hat - Érsekvadkert mezőváros, Fülekpüspöki, Nagyzellő, Hugyag, Patak és Dejtár - az esztergomi érsekség birtokát képezte, és a királyi rendelet értelmében a korábban szokásos szolgálatok és szolgáltatások alapján kaptak urbáriumokat. Tizennégy helység - köztük Losonctugár, Gács és Kékkő mezővárosok, Riba (ma Ipolyszög), Hollókő, a cserháti Szentiván, Géc, Kozárd és Csóri községek - jobbágyai nem birtokoltak telki állományú földeket, hanem vagy taksás mezővárosok, vagy kuriális nemesi falvak, vagy zsellérfalvak (Hollókő, Csóri) voltak. Losonc, mint királyi privilégiumot élvező mezőváros lett kivételezett helység az urbárium bevezetése alól.

Szécsény a maga kontraktusaival nem szerepelt a kivételezett helységek között, sőt 1771. október 23-án a megye többi helységének anyagával együtt felküldték urbáriumát az uralkodóhoz. A jóváhagyó válasz 1775-ben érkezett meg, a legfelsőbb fórum a megyében 65. számon szereplő Szécsény úrbéri tabelláihoz csupán két észrevételt fűzött: a dézsmát kilenced helyett hetedre javítsák ki, hiszen az van szokásban, másrészt az előzetes vizsgálat és a kilenc kérdőpont nincsen ellátva a mezőváros pecsétjével, ami pótolandó.26

Nógrád megye egyes települései hamarosan kérelmeket intéztek a Helytartótanácshoz az urbárium alóli felmentésük tárgyában. Losonc 1772-ben tett ilyen instanciát, Balassagyarmat pedig 1773-ban kérte magát meghagyni a betelepüléskor, 1690-ben gr. Koháry Istvánnal és Jánossal, valamint Szu- nyoghné Jakusics Katalinnal megkötött kontraktus szerinti földesúri szolgálatokban.27 Panaszt nyújtott be Varsány is, mert jobbágysága az új urbárium rendelkezéseit (miszerint a régi házhely két úrbéri teleknek minősült, ezért a gazdáknak kétszeresen kellett volna robotolniuk) korábbi helyzeténél ked26 OL P 288 - Forgách cs. lt, 6.1.1816. évi hiteles másolatban.

27 OL C 59 - HTT Dep. Urb., Úrbéri ir., Nógrád megye, 1772. március. 22., illetve Balassagyarmatra: 1773/8., 1774/6. és 1776/3.

172