Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Szécsény úrbéri viszonyai a Szatmári béke korától a jobbágyfelszabadítás végrehajtásáig (1710–1869)

Szécsény mezőváros és lakossága egyrészt kuriális jellege, másrészt a számos, telket birtokló nemes jelenléte miatt különleges, a jobbágyközségektől eltérő megítélés alá került. Szécsény beltelkei eredetileg mind a For- gách grófok lakóhelyét képező vár egykori falain belül feküdtek, jogilag tehát kuriális - adó- és tizedmentes - földnek számítottak. 1769-ben egy birtokper kapcsán készült fundusösszeírás szerint „intra cincturam", azaz a falakon belül feküdt a hatvanhét telkes gazda és tíz zsellér háza, míg a város növekedése során a zsellértelkek a várfalakon kívül (cifra cincturam) lettek kiosztva. A Forgáchoknak száznegyven, a Szemere-Haller rokonságnak tíz zsellér fundusa volt itt.

Néhány évvel a felmérés előtt „in terra arabili et loco horti" - vagyis a gyepsoron és egykori szérűskertek helyén - Ffaller Sámuel harminckilenc, a Forgáchok huszonöt zsellére épített házat. Ugyancsak a külvárosban feküdt a negyven zsidó család lakónegyede is.

Az úrbérrendezés idején negyvenhat házhely (jobbágytelek) volt Szé- csényben: huszonhárom telek gr. Forgách János, huszonhárom pedig Miklós joghatósága alatt. (Minden egész házhelyhez 30 magyar hold szántó és 8 kaszás rét tartozott, vagyis 26-28 kát. h. birtokot képezett.) A telkek közül 1769-1770-ben 17 2/8 sessio huszonegy nemesnek, 3 6/8 pedig négy uradalmi tisztnek volt a haszonélvezetében, és csak huszonöt házhely volt ötvenhárom gazda kezében.24

3. számú táblázat: Szécsény házhelyeinek megoszlása a birtokosok rendi állása szerint 1770-ben

Rendi állás

Telekhányadok

Összesen

1/4

1/3

3/8

1/2

2/3

3/4

7/8

1

lVi

2

2 V2

Háztartás

Házhely

Nemes

2

10

3

3

1

1

1

21

17 Vi

Nem nemes

17

4

1

23

1

1

6

53

25

Uradalmi tiszt

1

1

1

1

4

3%

Összesen

19

4

1

34

1

4

1

10

2

1

1

78

46

(Az uradalom egyes gazdatisztjei szolgálataik jutalmaként úgynevezett in- scriptionális telket használtak - erről a gyakorlatról e kötetben a szécsényi uradalom köznemes családjairól írt tanulmányunk szól.)

Hogyan jártak el az urbárium végrehajtói ebben a helyzetben? Erre a kérdésre az előzetes összeírás és a végleges tabella összehasonlítása útján válaszolhatunk.

24 OL P 1882 - Forgách cs. lt., 14. t. Összeírások, „Miként osztották fel a házhelyeket a mostani lakosok", Szécsény, 1770.

170