Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Szécsény végvár-mezőváros újratelepítése és fejlődése a Rákóczi-szabadságharchoz csatlakozásáig (1690–1703)

Egy harmadik csábrági labanc, Feja János ugyanezen a napon azzal a rossz hírrel kereste meg gr. Koháry Farkast,60 hogy a kurucok elfoglalták az ő és testvére, István csábrági, szitnyai, szécsényi és füleki uradalmait, elkobozták azokat, és élükre Darvas János személyében prefektust is kineveztek. A csábrági védők egyik vezetője, Kovács János csak október 25-én tudósította arról gr. Koháry Istvánt,61 hogy a „szécsényiek tegnapelőtt praestáltak homagiumot [tettek hűségesküt] Rákóczinak, tegnap pedig Szécsény(ben) a várat fela(d)ták az ott való hajdúk" is.

Eszerint tehát Szécsény két ütemben tette le a hűségesküt Rákóczinak: a mezővárosiak, tehát a külváros (suburbium, hostat) népe már szeptember 19-én készen volt az átállásra, de előbb védlevelet kértek. Ezt megszerezve október 12-én a város felesküdött. A várban maradt hajdúk néhány nappal később, október 24-én adták fel a belső várat.

A vár feladása azt jelenti, hogy véget ért Szécsény végvári funkciója. A mezőváros lakói, akiket az 1690-es évek forrásai egyöntetűen praesidiariu- soknak tartottak, nem engedelmeskedtek királypárti földesuraik, gr. Koháry István és gr. Forgách Simon ellenállásra szólító parancsainak, és - miután kijelölt parancsnokaik, Réthey Ferenc, Darvas Mihály, Jánossy János, valamint prefektusuk, Dúl Mihály is otthagyták őket - előbb hallgatólag, majd formálisan, hűségeskü letételével is Rákóczi táborához csatlakoztak.

Nemsokára fegyverre is keltek. Október 14-én gr. Balassa Ádám azt írta Kohárynak,62 hogy a kurucok parancsára kaszát, kapát ragadott szécsényiek megszállták birtokait, Nagyzellőt és Szentpétert.

Réthey Ferenc, Darvas Mihály és Jánossy János - mint említettük - szeptember 13-án néhány lovassal Csábrág várába kéredzkedtek be. Mint tapasztalt katonát, Koháry levélben Réthey Ferencet bízta meg lakhelye, Csábrág kapitányságával. Bár a várat némiképpen megerősítették és sok élelmet, takarmányt is oda hordtak, a védelem mindössze hat tizedalja hajdúból állt és öt „derekas" ágyúval, elég puskaporral és lószerszámmal rendelkezett.63

Rétheyékkel a védelem jelentősen megerősödött, és néhány sikeres kicsapást is tettek: október 1-jéről 2-ára virradóra a terjéni híd mellett rajtaütöttek Fáy Gábor harminc kurucból álló csapatán, néhányat levágtak, ötöt foglyul ejtettek és huszonegy vagy huszonkét lovat is zsákmányoltak.64

60 Uo. 2/1703. 330-331. Kovács János gr. Koháry Istvánhoz, Csábrág, 1703. október 25.

61 Uo. 27. (Koháry lt. reg.) 137. gr. Balassa Ádám gr. Koháry Istvánhoz, Kékkő, 1703. október 14.

62 Uo. 2 /1703. 252. Kovács János gr. Koháry Istvánhoz, Csábrág, 1703. szeptember 3.

63 Uo. 27. (Koháry lt. reg.) 135. Kékkőről 1703. október 5-én hárman is - Gömrey János, Görögh György és Pater Innocentius - tudósították gr. Koháry Istvánt a védők e sikeres akciójáról.

64 Uo. 181. Görögh György nyilatkozata, 1711.

156