Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Szécsény végvár-mezőváros újratelepítése és fejlődése a Rákóczi-szabadságharchoz csatlakozásáig (1690–1703)
Közben azonban Csábrágon is változás történt: gr. Koháry Farkas - mint Pater Innocentius augusztus 8-án Bécsbe írt levele tudatta38 - elhagyta a várat teljes „companiajával" együtt, és Szentantal, majd Pozsony felé indult. A Koháryak rezidenciális várának őrizetét ideiglenesen Görögh György tiszttartó vette át. Görögh a Bécsből kapott parancs szerint elrendelte, hogy a várban éjjel-nappal strázsákat tartsanak, a környező hegyekben lévő hágókat bevágattatta, lisztet, állatokat vitetett a kastélyba. Gr. Koháry István augusztus 25-én a Csábrág falai mögé húzódni engedélyt kérő Madocsányi Miklós honti alispánt - aki, mint írta: „nemcsak híve volt mindig őfölségé- nek, hanem kapitánya is lévén, kész volt őfölsége hívségében fegyvert is vonnyi ellensége ellen" - bízta meg a vár katonai parancsnokságával.39 Egyúttal parancsot adott Görögh tiszttartónak, hogy a Madocsányi által szükségesnek tartandó munkákhoz adja ki szitnyai, divényi és más uradalmaiból a kért anyagokat, pénzeszközöket, mert feltétlenül meg akarta tartani Csábrá- got a király hűségében. Szécsényben augusztus végén még nyugalom volt. Dúl Mihály 20-án azt írta a földesúr-főkapitánynak,40 hogy a szolgabíróval együtt a város körül éppen „limitálják" - azaz kijelölt helyükre teszik - a palánkkarókat és a tölgyfa vesszőt, „meglássuk Isten mire segít, csak puskaporunk és golyóbisunk légyen". 24-én pedig megnyugtatja Koháryt: „Itt, szécsényi jószágában még N(agysá)god(na)k semmi kára nincsen. Gömrey uram [vagyis Gömrey János tiszttartó] is jelen vagyon s jól viselik a gazdaságot. Most déz(s)málgat a falukon, itt már Szécsényben az déz(s)málást végbevitte, úgy arányzom, csak búza heteddézsmájára Szécsényben obveniált [bevett] 220 kereszt(et), már ők(e)g(ye)lme régen a szénát behordatta és a földeket másodszor is megszántatta.. ."41 Közben azonban a kuruc felkelők közeledtek a megyéhez. A rimaszombati bírák augusztus 28-án már arról tudatták a földesurukat,42 gr. Koháry Istvánt, hogy Rákóczi Ferenc vitézei levelet küldtek nekik, amelyben megígérték, hogy nem mennek be a városba, ha öt tisztjük számára öt-öt csizmát, dolmánynak való posztót és karabélyt adnak. Más hírek szerint 20-án be is ment Rimaszombatba tizennyolc lovas kuruc, a Rimavölgyben pedig hét zászlóaljnyi kuruc nyargalt. Dúl Mihály, aki addig töretlen híve volt a bécsi udvarnak, valamint gr. Koháry Istvánnak, augusztus 27-én reményt vesztve és nem titkolt szemre38 Uo. 2/1703.183. Gr. Koháry István Madocsányi Miklóshoz, Bécs, 1703. augusztus 25. 39 Uo. 27. (Koháry lt. reg.) 120. Dúl Mihály Koháry Istvánhoz, Szécsény, 1703. augusztus 20. 40 Uo. 2 /1703.179-180. Dúl Mihály Koháry Istvánhoz, Szécsény, 1703. augusztus 24. 41 Uo. 191. Rimaszombati bírák gr. Koháry Istvánnak, Rimaszombat, 1703. augusztus 28. 42 Uo. 27. (Koháry lt. reg.) 122. Dúl Mihály gr. Koháry Istvánhoz, Szécsény, 1703. augusztus 27. 150
