Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Szécsény végvár-mezőváros újratelepítése és fejlődése a Rákóczi-szabadságharchoz csatlakozásáig (1690–1703)

évesnek kellett lennie - egyben nős embernek. Valami - elnézést a szóért - nem stimmel tehát!

Lehet, hogy csak Dúl uram időemlékezete volt pontatlan. Leszármazottja, Dúl András abonyi lakos ugyanis 1798-ban bemutatta Dúl Mihály címereslevelét, amelyet I. Lipót 1674. április 29-én adott ki. A címer hiteles ábrázolása is fennmaradt: egy ágaskodó, mellső lábával kardot tartó oroszlánt ábrázol. A nemesség-adományozó oklevelet 1674-ben Torna, 1675-ben a Füleken székelő Nógrád, Heves és Pest-Pilis-Solt vármegyék közgyűlésein is kihirdették.

Dúl Mihály 1673-ban tűnik fel mint ügyvéd. Nem tudni, hol és mikor fejezte be jogi tanulmányait, de valószínűleg Debrecenben, a református kollégiumban. (Később - alighanem a vakbuzgó Koháry hatására - katolikus lett, mivel 1696-ban ő a szécsényi ferences kolostor szindikusa.) Tehetséges prókátor volt, sorra kapta megbízásait, nemességi, birtok-, és bűnperekben egyaránt eljárt.

Pest vármegye közgyűlési jegyzőkönyveiben három évtizeden át örökítették meg családok, a vármegye, vagy éppen Kecskemét város által adott megbízásait.21 A váci püspökség ügyeit is több ízben ő képviselte. Éveken át br. (1685-től gr.) Koháry István és gr. Balassa Ádám birtokszerző és egyéb jogi ügyeit intézte, közben a maga számára is szerzett birtokokat. így 1698- ban Balassa bussai birtokhányadát, amelyet a gróf zálogba adott volt Gerhard Györgynének, 1 200 Rft-ért kiváltotta úgy, hogy huszonöt éven át háborítatlanul birtokolhatja. 1700-ban Vay Ádámtól és feleségétől, Ibrányi Annától 8 350 Rft-ért zálogba vett egy nagyobb jószágot, melyhez hetven „külön kenyeres jobbágy" és „elégséges rét, föld, erdő" is tartozott Pásztón, Hasznoson, Maconkán, Apcon, Muzslán, Csécsén, Bárkányban, Homoktere- nyén, (Mátra)Szelén, Garábon, Almáson és Ágasváron.

Jelentős megyei tisztségekre is megválasztották. így 1676-ban a Füleken székelő három vármegye közül előbb Pest-Pilis-Solt, majd Heves is rendes ügyészévé választotta, utóbbi törvényhatóság 1679. december 7-én megerősítette állásában. 1687-es adatok szerint Hont vármegye hites jegyzője volt, 1691-ben táblabírója lett.

Dúl nemzetes úr - miután benépesítette az elpusztult Szécsényt - feleségével és gyermekeivel itt is telepedett le, a Kohárytól kapott inscriptiós házhelyen házat építve magának. Innen jár el intézni jogi és vármegyei tisztviselői ügyeit.

Ami 1692-ben még nem sikerült, 1698-ban beteljesült: eljutott hivatali pályája csúcsára, Nógrád vármegye egyik alispánja lett (1702 őszéig), majd Nógrád, Heves és Külső-Szolnok, valamint Pest-Pilis-Solt vármegyék első esküdtjeként és gr. Koháry István összes jószágainak prefektusaként szerepelt az 1703-as év eseményeiben.

2' NAGY Iván 1857-1865, III., 415., Dúl család.

145