Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Szécsény végvár-mezőváros újratelepítése és fejlődése a Rákóczi-szabadságharchoz csatlakozásáig (1690–1703)

Az 1696. évi megyei és országos portális összeírás14 szerint Szaday András, Nyikony Gergely, Hegedűs András és Szabó János Szécsény mezőváros lakosai nevében esküvel vallották, hogy ott a földesúr kegyelméből építettek tizennégy nemesi házat, továbbá harmincöt „katonai" házat. A házakhoz kerteket bírnak, amelyekből semmi mással nem függenek bizonyos kísérői és levélhordói szolgálatokon kívül - „... ibidem dari domos nobilitares ex gratia domini terrestris aedificatos N° 14, militar(es) N° 35. Ad domos etiam ullos hortos a quibus nihil aliud penderet p(rae)ter servitia qua dam comiti- valia et tabellar(ia)".

Szécsény 1695-től 1698-ig három forrásban is megnevezett hadnagya, Szaday András bizonyára azonos az 1683-ban a nemesi vármegye által Sobieski János elé küldött követek egyikével, aki ott a füleki lovas katonaság egyik hadnagyának tisztében szerepelt.15 Mivel követutasításuk alapján - mint láttuk - kérelmezték, hogy a török elűzése után Szécsénybe a „hontalanná" vált füleki katonákat irányítsák, lehetséges, hogy nemcsak 1683-ban, hanem 1690-ben is egykori füleki vitézek alkották az Ipoly menti végvárat újratelepítő lakosok egy részét.

1698-ban Szécsényben már jelentékeny népességet írtak össze. Nyolcvan- három „incola", vagyis nem nemes lakos mellett tizenhat armalista és szabados (libertinus) családfőt neveznek meg.16 A kilencvenkilenc háztartásban összesen száznegyvenkilenc tizenkét éven felüli „ember" lett rovás alá vonva. Ebben a számban azonban „duplán" szerepelnek a mesterek (egy rovás személyük, egy másik a mesterségük után), míg az armalisták - személyük adómentes lévén - kimaradtak az adókivetési összeírásból.

1700-ban tíz armalistát írtak össze Szécsényben:17 az említett Baghy, Mocs- kó, Szudy, Ficsor, Raksányi és Jeney nemzetes urakon kívül Gombkötő Mátyást, Puchon Mátyást, Dudás Mihályt és Kiss Andrást is. Rajtuk kívül kilenc félnemes (seminobilis) is lakott Szécsényben - Csizmadia János, Varga Tamás, Patay András, Szűr Bálint, Szent-Miklóssi Mihály, Taksony Pál, Reguli János, Koncz György és Gombkötő János -, akik a földesúri kötelékből már felszabadították magukat, de a királyi armálist még nem szerezték meg.

A nemes családokat más, korabeli forrásokból teljesebben azonosíthatjuk.

III. A végvár-mezőváros gyors fejlődése (1690-1703)

14 MOCSÁRY Antal 1826, III., 110., és az említett 1695-1698. évi megyei összeírások.

15 NML IV. 7. b) 22., Nógrád vármegye, Szécsényi járás dikális összeírása (1698).

16 NML IV. 7. b) 32., dikális összeírás (1700).

17 GERGELY Katalin - HAUSEL Sándor - PÁLMÁNY Béla 2000, 45-46. Szécsényre és környékére a ferences anyakönyv 1694-1699 közötti keresztelési bejegyzései alapján végeztünk eddig publikálatlan összesítést: PÁLMÁNY Béla 1990 b). OL Filmtár A 393 d. X 2081., szécsényi r. kát. (ferences) anyakönyv, 1694.

142