Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Nemesi rend, vitézlő rend, szegénység – Bégek, szpáhik, janicsárok és ráják. Szécsény magyar végvári korszakának vége és második török uralma (1647–1683)
likusoknak. A protestánsok ekkor a volt török fürdőt vették birtokba, alakították át templommá - hozzá tornyot vagy haranglábat is építve. A protestáns vitézek az 1640-es évektől 1663-ig seregprédikátorokat és tanítót is tartottak. A nemesi vármegye 1654. május 12-14-ei losonci közgyűlése a végvári helvét egyház templomának építésére húsz gerendát adományozott. Ekkoriban Zágorhiday György volt a lelkészük. A ferencesek élvezték a főkapitányságot öröklődőén tartó Forgáchok támogatását. 1612-ben visszanyerték a guardián által vezetett kolostor rangját. Ettől kezdve 1663-ig áldozatosan látták el a vár, a város és a környék népének lelki gondozását. Minderről részletesen ír P. König Kelemen rendtörténete.24 IV. A végvár második török uralmának korszaka (1663-1683) Szécsény magyar uralma az 1663. őszi hadiesemények következtében szűnt meg. Miután ugyanis szeptember végén a túlerőben levő török hadak elfoglalták Érsekújvárt, láncreakciószerűen elestek Nyitra, Galgóc és a hátukban fekvő, ezért tovább nem tartható Nógrád, Palánk, Balassagyarmat, Szécsény, Hollókő és Buják végházai is. A szécsényi sereg már 1663. október 6-án jelentette feljebbvalóinak, hogy nem tudják tartani magukat, ezért a vár főkapitánya, br. Koháry István - mivel maga is belátta, hogy nem védelmezheti meg - inkább felgyújtatta azt, és a fontosabb Fülek védelmére vonult vissza.25 így a törökök 1663. november 9-én ellenállás nélkül foglalták el Szécsényt. A bégek és agák az elhanyagolt szécsényi erősséget a hódoltsági parasztok munkájával 1665-re „töltésekkel, bástyákkal és hegyes karókkal megerősítették".26 Ismét megtették szandzsákszékhellyé, de átsorolták az egri vilajet hatósága alá (1552 és 1593 között a budai vilajethez tartozott). Parancsnokai közül az első, 1663-tól kb. 1665-ig „Cserkesz" Szkender (korábban esztergomi) bég, 1667-től Omer alajbég, 1668-ból és 1677-ből Ibrahim szandzsákbég és helyettese, Báli bég kaimmakám, 1667-ből és 1677-ből Omer aga és Tóth Husza- ja, 1680-ból pedig Ahmed bég kaimmakám nevét ismerjük. A szécsényi szandzsákbégek közvetlen alárendeltségében három kis török vár - Hatvan, Buják és Hollókő - őrsége állott, de a muzulmán szpáhi birtokosok meghódoltatták, és rendszeresen adóztatták az Ipolytól északra fekvő falvak népét is. A magyar és török földesuraiknak egyaránt szolgálni köteles nógrádi magyar és szlovák parasztok kutyaszorítóban élésére jellemző, hogy mind keresztény, mind muzulmán uraik hírszerzést is követel24 Tóth Péter 2001,1254., 1426. reg.; P KÖNIG Kelemen 1931,142-147. 25 SABB Koháry-Coburg It. Jelzetes ir. I. N° 533. (Szécsény, 1663. október 6.) A Koháry- Coburg családi levéltár jelzeteit néhai SZAKÁLY Ferenc szívességéből ismertük meg. MOCSÁRY Antal 1826,111., 198. 26 MOCSÁRY Antal 1826,111., 198. 115
