Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1995 - 2. (Balassagyarmat, 1995)

Tausz Katalin: Az Óváros - zsidó-keresztény együttélés egy városikistársadalom példáján

Az Óváros, mint legrégibb területi egység és társadalma évszázadokon át maga volt a város. Majd a település terjeszkedésekor, funkcióinak bővülésekor elkülönült Balassagyarmat többi települési részétől, lehatárolható, a környezetétől megkülönböztethető területi-társadalmi egységet alkotott az ember alkotta térstruktúrában. Nehéz olyan forrást találni, amely mikroszintű ismereteket közölne; házakra, utcákra vagy a településrészre bontva közölne teljeskörű lakossági adatokat. Én a leghasználhatóbbnak, korlátai ellenére is (hiszen csak a választásra jogosultak adatait közli) a választási névjegyzékeket találtam. Az 1932-es és 1938-as választási névjegyzék tartalmazza a választásra jogosultak nevét, pontos lakóhelyét, foglalkozását és születési évét. E száraz számadatok értelmezését a helytörténeti irodalom, s a túlélőkkel készített interjúk segítették." Az 1932-es választási névjegyzékben e területről 310, 1938-ban 304 választásra jogosult személy neve, s adatai szerepeltek. 1. sz. táblázat Az óvárosi választásra jogosultak nemek szerinti megoszlása % 1932 1938 Férfi 54 51 Nő 46 49 Összesen 100 100 N=310 N=304 2. sz. táblázat Az óvárosi választásra jogosultak választáskori életkor szerinti megoszlása (%) 1932 1938 -39 éves 31 19 40-59 éves 51 51 60 éves és több 18 30 Összesen 100 100 N=310 N=304 2. Závada Pállal megpróbáltunk minél több „égi lakót" találni, s velük meséitettünk hajdani szomszédaikról, az utcabéliekről. 49