Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1995 - 2. (Balassagyarmat, 1995)

Tyekvicska Árpád: Adatok, források, dokumentumok a balassagyarmati zsidóság holocaustjáról

10. DR. SCHENK ERZSÉBET VISSZAEMLÉKEZÉSE A VÉSZKORSZAKRA [...] Fentnevezett előadja a következőket: 1944. április 4-ig a balassagyarmati Mária Valéria közkórház elmeosztályán teljesítettem szolgálatot. Ekkor felszólított a kórházigazgató, hogy Nógrádi Horváth Sándor alispán rendeletére adjam be nyugdíjaztatás iránti kérvényemet. Április 30-ig bezárólag kaptam a fizetésem, de szolgálatot teljesíteni már nem kellett, azonban megkért rá, hogy helyettesemet ez idő alatt vezessem be a szolgálatba. Április 30-ig így még bejártam a kórházba. Április 30. után be kellett vonulnom a gettóba, ahonnan kijárni csak esetenként, külön engedéllyel lehetett, keresztényt gyógyítani pedig még a keresztény saját kívánságára is a legnagyobb nehézségekbe ütközött. Egy alkalommal egy keresztény pacienshez hívtak, az illetőnek külön engedélyt kellett kérni a balassagyannati rendőrségnél, hogy elmehessek a paciens megvizsgálására. Az illető, egy Simon nevű dohányárus, mikor a rendőrségre ment engedélyt kérni, Miklós rendőrfogalmazó nagyon gorombán rárivallt: „Micsoda gusztusa van magának, pont egy zsidó orvossal akarja kezeltetni a feleségét!" Az engedély a következőképen volt kiállítva: „Engedélyezem, hogy a 'zsidó' Dr. Schenk Erzsébet zsidó orvosnő egy órai időtartamra elhagyhatja a 'zsidó' gettót Simon dohányárus kérésére, hogy betegét megvizsgálja. A zsidó orvosnő fegyveres rendőri kíséret mellett mehet ki a beteg hozzátartozójával a gettóból és a beteg hozzátartozója a vizsgálat után ezen írásbeli engedélyt egy órán belül hozzám visszaszolgáltatni köteles. Miklós rendőrfogalmazó

1." A kereszténység általában vegyes érzelmekkel viseltetett irántunk, voltak akik elítélték ezeket a rendelkezéseket, de a többség megelégedetten vette tudomásul a zsidóság elkülönítését. Sokan nagyon kíváncsiak voltak és szerettek volna bejutni a gettóba a legkülönbözőbb kifogásokkal. Többízben, amikor a kórházba kellett mennem külön engedéllyel - ekkor azonban nem adtak rendőri kíséretet mellém -, úgy néztek rám a sárga csillaggal a mellemen, mint valami különleges állatra. Dr. Kenessey kórházi igazgató főorvos a sárgacsillag viselésének elrendelése után úgy rendelkezett, hogy bent a kórházban nem szükséges zsidó orvosoknak fehér köpenyükön a csillagot viselni, csak ha a kórház kapuján kilépnek, ezt a rendelkezést azonban Horváth alispán megmásította és a legszigorúbban elrendelte, hogy még a fehérköpenyen is munkaközben, sőt még a műtőben is kötelező a sárgacsillag viselése. Amikor a városi gettóba hurcolkodtunk, rákövetkező néhány nap múlva állítólag Miskolcról a kémelhárítóból csendőr nyomozók érkeztek és a Kossuth Lajos utca 15. sz. házban rendezték be hivatalukat (gyilkoló tanyájukat), ahol azután majdnem kivétel nélkül az egész gettó lakosságát csoportokban elhurcolták. Először kikérdezték, azután testi kínzásokkal próbálták kivenni titkukat, hogy hová rejtették el a be nem 1. Dr. Miklós Lászlót - a Nógrádi Hírlap, 1944. július 1-ei számában, a 3. oldalon közölt hír szerint - a hadügyminiszter, mivel a rendőrség is katonai szervezetté vált, rendőrszázadossá nevezte ki. 158