Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1995 - 2. (Balassagyarmat, 1995)

Tyekvicska Árpád: Adatok, források, dokumentumok a balassagyarmati zsidóság holocaustjáról

10. DR. CZILCZER GYÖRGY VISSZAEMLÉKEZÉSE A VÉSZKORSZAKRA [...] Fentnevezett az egykori zsidótanács tagja volt, jelenleg is a hitközség elnöke, ő és egy Simon nevű balassagyarmati tért vissza az innen deportált zsidó férfiak közül, a többi hazatért férfi mind munkaszolgálatos, vagy munkaszolgálatos hadifogoly. Előadja a következőket: A balassagyarmati zsidóság létszáma 2400 volt, a társadalom minden rétege képviselve volt közöttük, kivéve a parasztságot. Megfelelő arányszámban voltak intellektüellek [sic!], kereskedők, kézművesek, iparosok stb. Vagyoni helyzetükre nézve a jó közép megjelölés alkalmazható, nem voltak sem kirívó vagyonok, sem pedig egészen nincstelenek. A keresztény lakossággal harmonikus egyetértésben éltek, a nyilasoknak itt nem volt komoly párthívük, eltekintve talán néhány suhanctól, a középosztály távoltartotta magát a nyilas kilengésektől. A köztisztviselők olyanok voltak, mint másutt. Kifejezett antiszemitizmusról nem beszélhettünk, minden hatóság minden kérdésben szívesen állott a zsidóság rendelkezésére. A szeparáltság inkább társadalmi jellegű volt és az is csak az utolsó években kezdődött, 1939-40-ben. A lakosság megdöbbenéssel fogadta a németek bevonulását, amikor azonban a csillag viselése már kötelezővé vált, akkor kezdődött a hatóság vegzatúrája és akkor kezdődött a lakosság hangulatváltozása is. Ennek elsősorban az volt az oka, mert egy gestapo és egy zsandarmarieparancsnokság [csendőrparancsnokság] volt itt. Balassagyarmat közvetlen környékén volt még egy bizonytalan német alakulat, amely alakulathoz tartozó németek magyarul is tudtak, tehát valószínűleg magyarországi svábok lehettek és ezek egyéni akciót kezdtek, bementek a zsidó lakásokba, pénzt, ékszert követelvén és ha nem adtak, elfogták az illetőket és védőőrizetbe vitték.

1 A csillag felvarrása után egyénileg nagyon sokan, főleg az idősebb iparos társadalomhoz tartozó keresztény emberek kifejezett szimpátiát tanúsítottak a csillagviselőkkel szemben, sajnálták a zsidóságot és hangoztatták, hogy nem kell szégyellni a csillagot viselni. Helyi komolyabb attrocitások, vagy insultusokra nem emlékszem, feljelentések nem voltak, a helyi hatóságok önként senkit sem internáltak. Április végén, amikor a csillagot már hordtuk, egy utcai razziát tartott a rendőrség azzal a kifogással, hogy a csillag kellő módon való felvarrását ellenőrzik, az így elfogottakat bekísérték a rendőrségre, egy részüket azonban hazaengedték, másik részüket, talán 10-15 embert, internáltak, ezek azonban többnyire olyanok voltak, akik ellen már azelőtt valamilyen oknál fogva indult meg valamilyen közigazgatási eljárás. 1. A Nógrádi Hírlap cikke a német és helyi magyar hatóságok viszonyáról: „A német helyi parancsnokság hatásköre. A balassagyarmati német helyi Parancsnokság Kirendeltsége felhívja a város lakosságának figyelmét arra, hogy sem ők sem más német katonai Parancsnokság nincsenek feljogosítva arra, hogy Magyarország közigazgatási vagy gazdasági ügyeibe avatkozzanak. Mint illetékes első fokú közigazgatási hatóság felhívom tehát a város lakosságát, hogy mindennemű panaszával az eljárni hivatott magyar hatósághoz forduljon. Balassagyarmat, 1944. évi május hó 3-án. Dr. Vannay sk. polgármester". (Nógrádi Hírlap, 1944. május 6. 3. p. Hírek.) 150