Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)
Történelem - Tyekvicska Árpád: A bíboros útja (Mindszenty József "kiszabadítása" 1956-ban)
A legnagyobb aggodalmat a/, ominózus rádióbeszéd keltette a kabinet tagjaiban. Tildy igyekezett áttételesen is halni a bíborosra. Telefonon Budapestre hívta Hamvas Endre szegedi püspököt és többször is tárgyalt vele, akárcsak a Bazilika plébánosával, akit arra kért, hogy beszéljen a főpappal. Nagy Imre állítólag Tildynek és Losonczynak is határozott utasítást adott arra, hogy Mindszenty beszédéi először vegyék magnószalagra (az. utasítás tényét Tildy tagadta). Széli Jenőt pedig arra kérte, hogy ha a beszéd nem olyan akkor hozza be hozzá és mutassa be. Az óvintézkedés azonban kettétört az érsek merev ellenállásán, aki ragaszkodott az élőbeszédhez. Végül valószínűleg Tildy egy etértésével Losonczy engedélyezte a főpap közvetlen megszólalását. Tildy közvetlenül a beszéd elhangzása előtt is tárgyalt a rétsági testőrök kíséretében a Parlamentbe érkező Mindszentyvel, sőt - Keresztessel együtt - a rádiószobában a bíboros mellett ülve hallgatta végig a beszédet. A főpap, emlékirataiban. így emlékezett vissza a jelenetre: »Könnyezett. Beszédem végén /Vagy Imre és miniszterei nevében köszöneteit mondott a nagy segítségért, amit szózatommal a nemzeti kormánynak nyújtottam.« 1 6 ...és a katonák A rétsági járásban a forradalom híre hamar, eredményei azonban csak lassan jelentek meg. Bár október 28-án Lánszky Pál, a járási tanács akkori elnöke, a megyétől érkezeit utasításra „forradalmi bizottságot" szervezett, ez a valóságban nem volt más. mint a régi végrehajtó bizottság kibővítése a tanács, a fegyveres erők és a tömegszervezetek addigi vezetőivel. A forradalom a környező, vasúttal összekötött falvakban indult meg. de az események igazi lendítőjévé a rétsági Páncélos Tiszthelyettes Kiképző Ezred vált. 1 7 16. Tildy által leírt idilli képnek ellentmond a Pálinkás-per hetedrendű vádlottjának, Keresztes Jánosnak a vallomása, amely szerint a beszéd elhangzása után „Tildy odafordult Mindszentyhez és kérdőre vonta, hogy miféle bukott rendszerről beszélt, itt .nincs semmi féle bukott rendszer. " Maga Tildy is megerősíti, hogy hangtónusa és a bukott rendszer örököseire vonatkozó utalás miatt nem tetszett neki a főpapi szózat. - Nagy Imre per, 6. d. 20. k., 25. és 38 p. - u.o., 24. d. 1. k , 63. p. - u.o. 16. d. 19. k„ 42. p. - Emlékiratok, 436. p. Periratok, 148. p. 17. Október 27-ről a járási tanács összefoglaló jelentése, mely a forradalmi eseményeket tárgyalja, még úgy ír. hogy nagyobb rendzavarásról egyetlen községben sem beszélhetünk, mert ekkor még a honvédség és a rendőrség a kezünkben volt. " Rétságon - maga is kicsi, ezer fős község lévén -, a fegyveres erők képezték a járás erőcentrumát, elsősorban belső helyzetük, viszonyaik változása határozta meg a későbbiekben is a községek forradalmi eseményeit A járási székhelyen nem volt olyan civil politikai erő, szervezkedés, amely képes lett volna elmozdítani a közismerten rákosista tanácsi vezetést. A Lánszki-féle .forradnimi" tanács egyetlen komoly intézkedése Garami Lajos ezredes, laktanya parancsnok nevéhez fűződik, akit járási karhatalmi parancsnokká választottak. Garami irányításával hozzáláttak a községi karhatalom felállításához, községenként 3-4 tot ellátva a MÖHOSZ-tól bevont fegyverekkel. - Arch. 33. f. 1. fcs. 1956. év 9. Ö. e. Rétsági Járás, A 148
