Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)

Történelem - Tyekvicska Árpád: A bíboros útja (Mindszenty József "kiszabadítása" 1956-ban)

nyilatkozatodat, ami, biztos vagyok benne, az Egyesült Államokban az utolsó tíz nap egyik legnagyobb jelentőségű és legjobban várt híre volt. ") 9 Biztosan tudjuk, hogy a Mindszenty-kérdés felvetődött azon a megbeszélésen, amelyre október 30-án este (talán 20 óra felé) került sor a Parlamentben. Idejöttek össze tisztelgő látogatásra és megbeszélésre a felkelők által délután, a Deák téri rendőrfőkapitányságon megválasztott Forradalmi Karhatalmi Bizottság küldöttei. A megbeszélésen többek között részt vett a parlamenti őrség parancsnoka, Keresztes János is, akit később a Pálinkás-perben ítéltek el. (A szemtanú szerint Ke­resztes és a felkelők küldöttségét vezető Király Béla régi ismerősökként üdvözölték egymást.) Később érkeztek meg Dudás József és az újpesti csoport képviselői, akik - állítólag Keresztes felvetésére reagálva - közölték a jelenlévőkkel, hogy „az újpestiek most indulnak kiszabadítására és jó lenne ha a kormány és Mindszenty kapcsolatba lépnének egymással. " 1 0 Amikor Mindszenty megjelent Budapesten, Nagyék kényszerhelyzetbe kerültek. Tildy már a felhozatalról jelentést tevő Pálinkás őrnaggyal üzent a főpapnak, hogy a kormány kapcsolatba fog lépni vele. Nagy Imre pedig ismét beszélt Kádárral, a kommunista párt főtitkárával, akinek az volt a véleménye, hogy Mindszenty előtérbe helyeződését aligha tudják megakadályozni, de „meg kell próbálni - idézi Kádár szavait a miniszterelnök -, meg kell kísérelni, valami korrekt álláspontra bírni. " Tildy szerint a november 1-i kabinetülés foglalkozott a főpap ügyével. Az a határozat született, hogy Mindszentyt meg kell szólaltatni a rádióban, „azonban előzőleg beszélni kell vele olyan értelemben, hogy beszédében hívja fel az ország népét a békére, rendre és a munka felvételére."' 1 A kabinet döntésének értelmében került sor Tildy és Maiéter látogatására az Úri utcában, amit a főpap - fanyar humorral - emlékirataiban is említ. Állítólag az ere­deti döntés értelmében Tildy és Dobi mentek volna a főpaphoz. Azonban az indulás előtt - talán a találkozó előzetes egyeztetésekor - megváltozott a küldöttség összetétele. Államelnöki ténykedése miatt Tildy sem volt ideális figura a Mind­szentyvel való kapcsolatteremtésre, ám az Elnöki Tanács fungáló elnöke végképp alkalmatlan lett volna bármilyen megegyezés kieszközlésére. Nagy Imre - vallomása szerint - nem tudott a küldöttségben beállott személyi változásról. Hogy a későbbi honvédelmi miniszter kísérte el Tildvt, abban bizonyára szerepet játszott kettejük közeli, meghitt kapcsolata: a kisgazda politikus államelnöksége alatt Maiéter volt annak testőrparancsnoka. 9. A nyilatkozatot a Szabad Kossuth Rádió meg aznap délután, háromnegyed ötös híreiben ismertette, amit - Pálinkás Antal tárgyalási jegyzetei szerint - Rétságon is hallgattak - Rá­dióadások, 232. p. - Nagy Imre per, 17. d. 21. k., 68 p. 10. A Pálinkás-perben kihallgatott Oláh Vilmos, Tildy, Kopácsi, Király Béla, Kovács István, Maiéter, Nagy Imre, Vass Zoltán, Dudás, egy újpesti felkelő és Keresztes részvételéről számolt be Pálinkásnak, akivel - úgy látszik - egy rövid ideig közös zárkában voltak. Tildy ekkor - Oláh szerint - „erősen kiállt" a kormány és Mindszenty közötti tárgyalás mellett. ­Periratok, 57, 519, 521. p. - Nagy Imre per, 17. d. 20. k„ 103. p. - u.o., 12. d. 2. k., 250. P­11. Periratok, 216-232. p. - Nagy Imre per, 24. d. I. k.,47. p. - u.o., 16. d. 19. k., 124. p. 146

Next

/
Oldalképek
Tartalom