Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)

Történelem - Reiter László: A balassagyarmati börtön építéstörténetének levéltári forrásai

- kiszabadulásuk után keresetük egy részét megkapják, elősegítik beilleszkedésüket, kevesebb lenne a visszaeső bűnöző; - a kárt okozókat addig dolgoztatnák, míg a kártérítésnek összegét meg nem keresik. Az illetékesek a legcélszerűbbnek a szűrposztó készítését gondolták, javaslatukat ennek alapján tették meg. A rabműhelyeket a börtön melletti, üresen álló régi vármegyei istállókban helyezték el. Ezeket átalakították, nagyobb ablakokat készítettek, az ajtókat befalazták, és csak egy bejáratot hagytak. Három szobában folyt a gyapjú kartolása, fonása, szövése, a negyedik szoba áruraktárként szolgált. A munkát szakképzett szűrposztós mester irányította. A munkaidő nyáron 5-12 óráig, majd du. 1-7 óráig tartott. Télen valamivel később kezdték a munkát. A rabmühelyek őrzését ellátó hajdúknak töltött fegyverrel, korbáccsal kellett megjelenniük, amikor férfiak dolgoztak akkor naponta kettő vigyázott, ha nők is dolgoztak. akkor három. A hajdúk által elkövetett legkisebb kihágást is büntették, így a részegeskedést, az olvasást, a dolgozókkal való beszélgetést. A büntetés első alkalommal 40 botülés volt, másodszorra állásvesztés. A tűz megakadályozásának érdekében 24 bolütésscl büntették a dohányzást úgy a hajdúknál, mint a raboknál.

6 Időközben a vármegye elérte, hogy az új megyeháza építése 1832-ben elkezdődött és 1835-ben a klasszicista épületet átadták rendeltetésének. A Kasselik Ferenc által tervezett épület a vármegye közigazgatásának méltó körülményeket biztosított, de a börtönviszonyok egyenlőre a régiek maradtak. 1835-ben a nehéz munka, az elégtelen és hiányos táplálkozás, valamint a továbbra is zsúfolt tömlöcök következményeként fellépő súlyos scorbut tizedelte meg a rabokat, jelentősen így a termelés is visszaesett. Az építést megelőző időszak A kényelmes és impozáns vármegyeháza épülete mellett meglévő börtön az idő múlásával egyre több gondol okozott. Ezért fokozatosan előtérbe került egy új börtönépület felépítésének gondolata. Az erre utaló első jelek egyike az a bejegyzés, mely 1 837 egyik évcleji közgy űlés jegyzőkönyvében olvasható: "A megyebeli fogházak szűk léié és céltalan elrendezése miatt a rabok egészségbeli állapotára is káros befolyással lévén, ezért szükségesnek látják a Rendek előre gondoskodni. Erre nézx'e nemzetes első Alispán úrnak meghagyatik egy célirányos terv készitetése és azt majd annakidején terjessze elő..."

1 Ma már bizonyított, hogv Entz Mátyás helyi építőmester készítette azokat a terveket. melyről 1838 áprilisi bejegyzés tudósít. 6. NÉKÁM Edil: A balassagyarmati rabdolgo/.tatn intézel működése. (1830-1848) In: Levéltári Szemle 1978. 1. sz. 85-90. p. 7. NML. Kgy. jkv. IV. 1. a. 108. kötet, 833/1837. sz. 86