Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)

Történelem - Reiter László: A balassagyarmati börtön építéstörténetének levéltári forrásai

Az augusztus 30-i közgyűlési jegyzőkönyv szerint a munkálatok haladnak, sőt a további folytatásra Virágh mérnök részére az építkezéshez újabb 200 - Rforint kifizetését eszközölték. További köszállítást rendeltek cl, melyeket Nagyorosziból. Szandáról. Ilinyből és Marcalból hozattak. A jegyzőkönyvben azt is rögzítették, hogy bizonyos szakali illctöscgü Zara Józsefet és társait a jövő törvényszék elé idézték, mivel okai voltak az. építés bizonyos hátráltatásának építési kőany ag kései fejtése miatt.

4 A javítások és bővítések ellenére sem sikerült hosszú időre biztosítani azokat az elvárásokat, melyet elképzeltek Rövid idő múltán kiderült, hogy nem csökkentek, hanem növekedtek azok a gondok, melyet a szűkös körülmények és ehhez párosuló egészségtelen viszony ok okoztak. Erről tanúskodik az a jelentés, melyet 1828. év ben a balassagyarmati börtön embertelen körülményeiről adott a megyei orvos. A közgyűléshez címzett jelentés kérte annak biztosítását, hogy enyhítsenek valamit a fogvalartotlak hely zetén. A rabok száma állandóan 80-100 között mozgott, dc néha elérte a 140-ct is. Az őrzésre összesen öt hely iség szolgált, egy a női és négy a férfirabok részérc A lömlöcök szűkek, egészségtelenek és a zsúfoltság miatt még egészségtelenebbek lettek, "mely abból is kitetsző, hogy éppen a legfiatalabb, izmos, bővérű és egészséges tiidejű rabok is megbetegednek, tüdő sorvadásba esnek és meghalnak". Tov ábbá súlyosbítja a helyzetet, hogy a betegeket az egészségesekkel tartják, mivel a megyében nincs ispotály így az. elmebetegeket is a rabokkal egy ütt őrzik 5 A régebb idő óta többször is felsorakoztatott érvek végül is meghallgatásra találtak. A megyei közgyűlés az alispán vezetésével egy bizottságot választott a v áltoztatások kidolgozására. A már említett 1816. évi királyi rendelet hatására, amely a fogv alartotlak munkába állításáról intézkedett. 1830-ban kidolgozta javaslatát egy rabdolgoztató intézet létrehozására A bizottság felhasználta a már működő aradi dologház tapasztalatait is. Május hóban az intézet alapszabályai is elkészültek és a dologház beindítását a következő indokok alapján javasolták: - A tömlöcökbcn fogvatartoltaknak kell saját tartásukról gondoskodni, ez a költség a családot terheli, dc a rabtartási költséget a rabok hozzátartozóitól behajtani nem lehet - ez az általános eset - így az adófizetők terhére élelmezik őket; - a kiszabadult rabok élelem és pénz nélkül ismét lopni kényszerülnek. így visszakerülve növelik a rabok számát; - a gonosztevők az általuk okozott károkat szegénységük miatt nem tudják megtéríteni; - a tömlöcökbcn heny élők között visszaeső bűnözök, először elítéllek, dc oly anok is vannak, akiket csak peres ügyük eldöntéséig tartanak fogva. így a börtön a bűnelkövetés iskolájává válik A rabok dolgoztatásával egyszerre több eredmény elérhető: - ellátják magukat élelemmel, csökkentik a rabtartási költségeket, ezzel együtt a megyei pénztár költségeit is; 4. Uo. 769. sz. 5. NML Kgy. iratok IV I . h 176 doboz. 1279/1828 sz. 85