Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)

Történelem - Reiter László: A balassagyarmati börtön építéstörténetének levéltári forrásai

Csupán ennyit közöl a műemléki leírás, de hiába keres róla többet az érdeklődő egyéb Balassagy armatról szóló kiadványokban, ennél többet nem lehet megtudni az épületről, holott jelentősége országos viszonylatban is szinte egyedülálló. Ezt támasztja alá az. a tény. hogy az e korban a magánzárka-rendszer szerint hasonló rendeltetéssel épített és ma is meglévő börtönépiilctek közül ez épült fel elsőnek. Az országosan is ismertek közül a szegedi 1854-ben. a váci 1855-ben, a márianosztrai 1858-ban. a soproni 1886-ban, és a budapesti gyűjtő 1896-ban épült fel. Ha a történelmi Magyarország ismertebb nagy börtöneit nézzük, úgy azok is csak későbbiek, mint pl. az illavai 1855-ben, a lipótvári és munkácsi 1856-ban. a nagyenyedi és szamosújvári pediglen 1860-ban került felépítésre. Forrásanyagokból ismert, hogy a balassagyarmati felépítése utáni években több magasrangú személyiség, tábornok, meglátogatta és úgy nyilatkoztak, hogy "ennek párja az egész ausztriai birodalomban nincs". Építéstörténetének feltárása a fellelhető levéltári források alapján azért is volt indokolt, mert így azok a fehér foltok, melyek a város helytörténetében itt mutatkoztak és a szakemberek elölt sem voltak ismertek, most nagyrészt elérhetővé váltak Mielőtt rátérnék az. építés történetének ismertetésére, ha röv iden is. de szükségesnek tartom felvázolni a történelmi előzményeket, melyek végülis létrehozták azokat a körülményeket, melyek hatására felépült a ma már műemlékként nyilvántartott balassagyarmati börtönépülct Országos előzmények Az 1791. évi 67. tc. a büntető törvénykönyv elkészítésére egy országos bizottságot rendelt ki. Addig is azonban, amíg a bizottság a bíróságokról és általában a jogszolgáltatásról szóló munkálatát elkészítette volna, az 1792. évi 16. tc.-bcn az igazságszolgáltatás gyorsítását rendelték cl. Az 1791. évi 67. tc. alapján kidolgozott munkálat, mint igen nagy jelentőségű ügy, hosszabb tanácskozást igényelt. Ez okból az 1827. évi országgyűlés 8. cikkelye számos tagból álló országos bizottságot küldött ki a büntető törvény könyvi javaslat elbírálására. A bizottság dolgozatait az 1832/6-1844 évi országgyűlések alatt tárgyalták A büntető törvénykönyvvel kapcsolatba "büntető rendszer" létrehozása iránt az 1840. évi V.tc. tartalmazott bővebb rendelkezést. E tc.-ben a büntető, s javítórendszer kidolgozására ugyancsak létrejött egy országos választmány . A törvény I. §-a úgy intézkedett, hogy a választmány vegye tekintetbe a külföldi jelesebb büntető s javító börtönöket, azok elrendezését, készítsen javaslatot az ország körülményeihez képest a rendszerek legjobb módon történő alkalmazására. E végből a szükséges fogházakat hol, milyen számban építsék, ezen felül az építés és fenntartási költségeket - kiszámítás után - honnan fedezzék. A választmány 1841 december 1. - 1842. március 19-ig tartott. 60 ülésben javaslatát elkészítette. A börtönrendszer javaslatot a kidolgozás harmadik részébe vettek fel. A 82