Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)

Történelem - Majdán Béla: "A szerencsétlen csillagzatú ügy..."

kérését, és az építés folytatáscincik megszakításába! eredhető káros körülményeket - hivatalosan meg kerestetik lek. uraságod, miszerint a fentebben említett két rendű váltókat folyamodó héber hit község elöljáróságának szabályszerű nyugta kiálítása mellett kiszolgálni szíveskedjék." Mindezek arra vallanak, hogy az 1865. márciusi jegyzőkönyvet követően May Károly irányításával! kezdetét vehették végre az. építkezések. Hogy végül is miért lépett vissza az utolsó pillanatban Felscnburg Mór és Berczeller Vilmos nem tudjuk. Mint ahogy azt sem tudjuk, hogy May Károly milyen körülmények között nyerte el az. építés jogát. Az azonban vitathatatlan, hogy az elkészült építészeti remekmű kivitelezése May Károly nevéhez fűződik. Ezt a későbbi monográfiák is már evidenciaként kezelik. Az épület tényleges és végleges használatbavétele minden jel szerint azonban - az eddig ismeretekkel ellentétben csak 1870-ben történhetett meg. Ebbéli véleményemet mindenekelőtt az. állami levéltárban fennmaradt, a templomszékek eladására, illetve a családok ülésrendjére vonatkozó nyilvántartásra alapozom, melyben az első bejegyzéseket 1870-ben tették. E monumentális építészeti mű 1870 és 1944 között szolgálta a helyi ortodox közösség hitéletét. Megscmisülését egy tragikus korszak esztelensége okozta. A zsinagóga építéstörténcténck áttekintése után immáron látható, hogy az ellentétek kirobbanásához alapvetően két. merőben másfajta szemlélet összecsapása járult hozzá. Az. egyik fajta szemléletet a vállalkozó szellemű, feltehetőleg jómódú Fülöp Ádám képviselte, aki újító és nagyformátumú elképzelésével - egy reprezentatív zsinagóga megépítésével - akarta gazdagítani közösségét. A nemes cél azonban nem párosult kellő felelősségérzettel, társult viszont presztízs érdekekkel és a saját haszon keresésével. Az érem másik oldalát a vállalkozó szellemmel meg nem áldott, a közösség által kinőtt kereteket megújítani nem tudó, ámde "tiszta kezű" vezetők képezték A kétféle szemlélet és érdek összecsapásából számos következtetés is leszűrhetővé vált. Az ügy kapcsán, - immáron a 19. század közepére vonatkoztatva is - elmondható, hogy "az érdekeit tekintve homogén zsidóság" képe ekkor sem volt helytálló. Ez azért is fontos megállapítás, mert a magyarországi zsidóság az 1868-as emancipációs törvényig, de jure, nem volt egyenrangú állampolgára c hazának. Vagyis, közös, alávetett jogállásuk ellenére a zsidóság erőteljes tagozódásáról, szélesskálájú rétegzettségéről, nem egyszer komoly érdekkonfliktusairól szerezhetünk tudomást. Mindezek a társadalmi, gazdasági, kulturális és vallási élet területein egyaránt kimutathatóak. Hiszen - például számottevő különbség lehetett a zsinagógát, akár önerőből is. építeni kívánó Fülöp Ádámnak és jómódú társainak, illetve a sakterozás díjának néminemű emelését is óriási tehernek elkönj •velők anyagi helyzete kőzött. Mellékesen jegyzem meg, hogy a város urai. a Zichyek és a Balassák, a tárgyalt konfliktus idején, inkább a jómódú építtetők szándékainak útját egyengették. De nem csak a gazdasági vagyoni különbözőségeket kell látnunk. Egészen más volt ugyanis a helyi társadalom hierarhiájában elfoglalt szerepe és műveltségi szintje, mondjuk, az orvos Hofiman Cajetánnak, mint a tavasztól őszig vándorló házalónak, aki családja létfennmaradásáért küzdött. Az építkezés körüli érdekellentétek fölszinre hoztak a vallási élettel kapcsolatos komoly kérdéseket is. Például, hogy a zsidóság hitéletének rendje 77