Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)
Források - Zólyomi József: Tanúvallomások a Madách-birtokon rejtőzködő Rákóczy Jánosról
gesztenye szín hajú, kisbajúszú, szőke szemű. Állszakálla. barkója (rövid keskeny pofaszakái) nem volt. Adataink a bújdosó unokájának Rákóczy Antalnak visszaemlékezését bizonyítják, aki úgy tudja, hogy nagyapja, amikor a Madách-birtokra érkc/ctt. bajuszát és szakállát levágatta. A tanúvallomások alapján az erdőkerülő öltözetét az alábbiakban foglalhajtuk össze: szürke vastag posztókabát. azonos anyagú nadrág, hosszúszám térdig érő bagaria (marhabőrből készült) csizma, fején sapka, fehér kalap A levéltári kutatások és az irodalmi adatok szerint az erdőkerülőn a Nógrád megyei parasztság téli öltözetéhez tartozó ruhadarabokat látták a tanúk. Kimondhatjuk: Rákóczy János parasztruhában járt a Madách-birtokon. 3 6 Fontos megemlíteni, hogy Ruttkay Sámuel parócai tanú kétszer is megerősítette vallomásában, hogy az erdőkerülő ruháját - mivel azt a felfogadott erdőkerülő mondta el neki - Madách Imre csináltatta. Ezt elképzelhetőnek lehet tartanunk, hiszen a 19. század közepéig, az uradalmak különböző ruhadarabokat (kabát, nadrág, ing, gatya, csizma, szűr stb) adtak a kommenciós cselédek évi bérébe. A kész ruhadarabokat kereskedőknél vásárolták meg. 3 7 DOKUMENTUMOK A tanúvallomások bemutatására két lehetőség kínálkozik. Az egy ik a Katonai Parancsnokság 1852. szeptember 1-én kelt leiratában közölt kérdőpontok sorrendje, a másik a dátumhoz köthető településenkénti tanúvallomások napja. A két lehetőség közül az utóbbit választottuk, mert így nyomon követhetjük a törvényszéki ülnök útját, a felkeresett települések sorrendjét, az ott kihallgatott tanúk számát. Úgy gondoljuk, hogy az anyag így az olvasó részére is áttekinthetőbb, egységesebb. A tanúvallomási jegyzökönyveket szöveghű, betűhív formában közöljük. Fentebb már említettük, hogy az 1852. szeptember l én kelt. a Pozsonyi Kerületi Katonai Parancsnokságtól érkezett iratot Leblancné Kelemen Mária, a Madáchdokumentum gyűjteményében már közölte. Ismételt közlését azonban nem kerülhetjük meg, hiszen az általunk bemutatott tanúvallomások az ott feltüntetett kérdőpontok figyelembe vételével készültek. A dokumentumokat az alábbi sorrendben közöljük: A./A Pozsonyi Kerületi Katonai Parancsnokság 1852. szeptember 1-én kelt leirata. 36. A parasztság viseletének kutatói, a szürke duva, kallott gyapjú posztóból készült, derékon kissé alul érő kabátot (kurta kankó), és a testhezálló nadrágot, a 19. század közepén, a parasztság téli hétköznapi öltözetéhez tartozott. A kabát vagy kankó elejét a szegények fehéres, a gazdagabbak ezüst, vagy arany pitykegoinbokkal zárták össze. (Magyar Néprajzi Lexikon, 1979.) A báránybőr sapka, a süvegállású karimás gombakalap a felvidéki parasztember téli öltözetének része. A fehér un. zsiványkalap sem ismeretlen a megye parasztságánál ebben az időben. (Magyarság Néprajza, Bp. 1934. 399. p.) 37. NML. A mohorai Majthényi uradalom gazdasági irata. 277
