Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)
Források - Zólyomi József: Tanúvallomások a Madách-birtokon rejtőzködő Rákóczy Jánosról
alsószécsénkci bíróhoz, - e tisztet 1852-ben Rákóczy Sándor töltötte be - az ügyvédnek adott előlegük hivatalos visszaszerzése ügyében. A bíró és Hoitsy Pál között a viszony elromolhatott Ezt látszik bizonyítani, hogy Sáray Rudolf nem volt hajlandó a Hoitsy Pállal kötött bérleti szerződést a bírónak bemutatni. 2 6 Rákóczy Sándort, a kellemetlenkedő bírót - aki a bujdosó Rákóczy' Jánosnak közeli rokona volt - úgy akarták eltávolítani hivatalából, hogy feljelentették, akinek tudnia kellett rokonának a Madách-birtokon történő rejtőzködéséről. Elképzelhető, hogy erre a feladatra Hoitsy Miksa vállalkozott. A pozsonyi kerületi katonai parancsnokság a Rákóczy Sándor és Hoitsy Miksa meghallgatását kérő első leiratát 1852. december 24-én adta ki, amikor Madách Imre már az. ötödik hónapját töltötte a pozsonyi börtönben. De a tanúvallomásokat kérő és sürgető leiratokat 1853 őszéről is ismerünk, amikor a költő már otthon volt. Talán nem tévedünk sokat, ha azt valljuk, hogy ez. a feljelentés nem a költő és Rákóczy János, hanem az alsószécsénkci bíró Rákóczy Sándor ellen irányult. 2 7 További kutatások, újabb források feltárása szükséges ahhoz, hogy megnyugtató választ tudjunk adni arra a kérdésre, a költőt miért 1852 augusztusában tartóztatták le (ha ez. valóban akkor történt, hiszen ennek hiteles dokumentuma még ismeretlen előttünk), amikor a hatóság gyanúja már február közepén biztos: a Reiter Ignác néven alkalmazott parócai erdőkerülő nem lehet más, mint a halálra itélt Rákóczy János. Nem tudjuk, miért várnak hét, illetve nyolc hónapot a költő letartóztatásával, a tanúk kihallgatásával. A rendelkezésre álló források azt bizonyítják, hogy Reiter Ignác és Rákóczy János azonosságát soha nem sikerült a hatóságnak bebizonyítania. Azt is tudjuk, hogy Bory Istvánt - aki ellen az. általunk bemutatott nyomozati anyag irányult hazaengedték, a vád megalapozatlansága miatt. Bár az is lehet, hogy azért engedték szabadon, meggondolatlan lépésével esetleg újabb gyanúsított személyekhez vezesse el a hatóságokat. Madách Imrének nem egyetlen bűne volt Rákóczy János rejtegetése. Az 1960as évek közepétől felgyorsult kutatás: Szabó Béla, 2 8 Krizsán László, 2 9 Leblancné Kelemen Mária. 3 0 Spácay Hedvig 3 1 stb. tollából olyan dokumentumokat hozott felszínre, amelyek a költőnek a szervezkedésben való aktív részvételét bizonyítják. A ma még bizonytalan, adatok hiányában kellően nem tisztázható kérdésekre csak a Madách hadbírósági perének feldolgozása adhat megnyugtató választ. 26. Uo. 21. doboz. NM CSK TSZ 2037/853. 27. LEBLANCNÉ Kelemen Mária: 1984. i. m. 185. számú dokumentum. 28. SZABÓ Béla: Salgótarján története. Salgótarján, 1972. Uö: Madách politikai tevékenysége Nógrád megyében. Budapest, 1978. (Madách-tanulmányok, 279-303. p.) 29. KRIZSÁN László: Dokumentumok Madách Imre élettörténetéhez. Balassagyarmat, 1964. (Nógrád megyei múzeumi füzetek 9.) 30. LEBLANCNÉ Kelemen Mária: 1984. i. m. 31. SPACZAY Hedvig: Madách Imre hadbírósági perének nyomában. (Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve IX./1983/73-109. p.) 275
