Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)

Források - Zólyomi József: Tanúvallomások a Madách-birtokon rejtőzködő Rákóczy Jánosról

András fuvarozta öt." - Bacsa András: "Emlékszem igen is hogy 1852-ik év második vagy harmadik napján a' Csesztvei uraság udvarából Sztregovára egy embert fuvaroztam,..." - Szabó Sándor inas vallomása, elsősorban a felfogadott erdőkerülő Csesztvéről történő távozásának időpontjához ad hasznos információt: "En nem láttam, mert én új Év után harmadnapra jöttem Csesztvére, - és már akkoron nem volt itt,..." A tanúk vallomásaiból sajnos nem állapítható meg pontosan, hogy Rákóczy János mely napon érkezett Csesztvére. Az olykor egymásnak ellentmondó vallomások hátterében az áll, - ez természetesen a sztregovai és a parócai tanúkra is vonatkozik - hogy az erdőkerülővel való személyes találkozásuk és a tanúvallomások lejegyzése közölt hét. illetve nyolc hónap telt el. A parasztruhába öltöztetett erdőkerülő a tanúk emlékezetében nem rögződött annyira, hogy nyolc hónappal később pontos választ tudjanak adni a törvényszéki ülnök kérdéseire. Különösen vonatkozhat ez a csesztvei tanúkra, ahol az alkalmazottak a nyolc hónap alatt az előkelő vendégek sokaságát láthatták megfordulni a Madách kúriában. A csesztvei tanúk vallomásaiból kiolvasható napok összevetéséből arra a következtetésre juthatunk, hogy Rákóczy János 1851. december 31-én, vagy 1852. január 1-én érkezett Csesztvére. Nem lehet azonban kizárni annak lehetőségét sem, hogy 1851 december 3()-án Madách Imrével együtl utazott Csesztvére, hiszen a költő útlevél-gyűjteményéből tudjuk, hogy ezen a napon Pesten járt. De az este az erdőkerülő szállása biztosan nem a csesztvei kúria cseléd-szobájában lehetett, mert Varga Boris a törvényszéki ülnöknek arra a kérdésre: "Ezen kérdéses ember hogyan jött Csesztvére gyalog vagy kocsin?" így válaszolt: "Gyalog jött, azt láttam." A megkérdezett csesztvei tanúk közül egyik sem tudta pontosan megmondani, hogy az erdőkerülőt melyik napon ültették fel Bacsa András Sztregovára induló kocsijára. A pozsonyi kerületi katonai parancsnokság 1852. szeptember 1-én kelt leiratából annyit megtudhatunk, hogy a Madách Imre 1852. január 1-vel felfogadott erdőkerülőjét január 2-án látták a csesztvei udvarban. Szabó Sándor inas viszont azt vallotta, hogy január 3-án lépett Madách Imre szolgálatába, de ő az erdőkerülőt akkor már nem látta ott. Minden valószínűség szerint január 2-án délután, de inkább 3-án reggel, Szabó Sándor inas Csesztvére érkezése előtt, indulhatott Rákóczy János Sztregovára. Erre következtethetünk a sztregovai tanúk vallomásából is. Kindernay Mihály azt vallotta: "...Csesztvéről megérkezvén az erdő kerülő néhány napig Sztregován volt a tisztartónál t.i. még Paróczán a kályha elkészült." - Fehér Katalin. Bon, István szolgálója, úgy emlékezett: "Új esztendő után jött, mert én is új évre jővén a házhoz tudom hogy én már akkoron itt voltam, azomba új év után nem sokára jött." - A balassagyarmati törvényszéken azzal egészítette ki vallomását: "...a' kérdéses erdő kerülő megérkezése után Sztregován vagy két három napig mulatott...". Több forrásból tudjuk, hogy Madách Imrének volt saját lovasfogata. A törvényszéki ülnök, a csesztvei tanúk kihallgatásakor meg is szólaltatta Viczián József kocsist, aki elmondotta, hogy január 15-én Pestre utazott a Madách uraság, a család 268