Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)
Néprajz - Limbacher Gábor: Gyógyítóasszony a Karancs-hegy lábánál a 20. század utolsó évtizedében
megöleltek, megcsókolták egymást, mint ahogy Vajkai Aurél is adatolta ezt a századfordulóról az ősi-i javasember esetében. 2 7 (Ld. 11. kép) Volt. aki magával hozta beteg hozzátartozója fényképét is, az ezen keresztüli gyógyítás céljából. Karmanné ezt a "Szentek Istene" felé tartotta, hogy ilymódon megtörténjen a gyógyulás. (Ld. 12. kép) A gyógyítás végeztével a nép, Karmanné v ezetésével a kegy kápolnához indult. Itt a gyógyítóasszony még, majd cgv órás, sajátos ájtatosságot végzett az. oltárnál, ahová a fehér ruhás leány ok és többen mások virágaikat helyezték. (Ld. 13. kép) Időközben már jónéhányan hazaindultak, a végig kitartóak még egyszer visszamentek a forráshelyhez megnézni, hátha már fakad a víz... A zarándoklat este hat órára fejeződött be. de a gyógyítóasszony szolgálatait többen még a lakásán is kérték, ahogy a délelőtt tíz órai indulást megelőzően is már számosan kerestek orvoslást nála. Ha e forrásszentelő zarándoklaton víz nem is fakadt, szinte természetfeletti teljesítményt jelent a gyógyítóasszony egész napos, étlen-szomjan teljesített szerepvállalása. Összefoglalás: a gyógyítóasszony által betöltött szerep A gyógyítóasszony személyiségének, világképének és tevékenységének fölvázolása után célszerű az általa betöltött szerepet összefoglalóan értelmeznünk a hozzáfordulók szemszögéből, és általánosabb kulturális összefüggéseiben. Gyógyításainak leírásakor már érintettük egyes hozzáfordulók viszonyulásának mikéntjét E szempontból figyelemreméltó, hogy az egyik beteg olyannak látta Karmanné félszobáját, mintha az egy kis kápolna volna, az öltözetett Mária-szobor láttán sírva fakadt, szinte mintha a Szűzanya valóságos látásának kegyelme érte volna. Jelentős egy másik asszony észrevétele is. aki c házi szentélyt, mintegy misztikus mcgrendültséggcl "borzalmas"-nak találta. A gyógyítóasszony szerepét a hozzáforduló falusi nép számára, jól mutatja továbbá az a példánk, amely arról az előzetes szituációról szól, melyben a szolgáltatásai iránti igény kibontakozik Miután a lábfájásban szenvedő, hetven év körüli asszony hallott "somosi Marika néni"-rő\, "... akkor kimentem a temetőbe, és nagyon kértem a Jóistent, fölnéztem az égre. /sírással küszködve mondjaj édes Szűzanyám! En is a te gyermeked vagyok, legyél engem is mondom a palástod alá, gyógyíts meg, mer nagyon sokat szenvedek. Nagy fájdalmaim vótak. Eccakákat nem aludtam. Fökeltem, akkor sósborszeszvei kentem. (...) Es akkor, mikor én ott imádkoztam, kértem a Jóistent, csak mindig néztem az égre, és úgy hátid, ha valaki meglökött volna-e. Hogy eredj!" 2* Jellemző e szituációban, hogy az asszony a szabad ég alatt, megszentelt helyen a temetőben - a Szűzanya gyógyító segítségét kéri. mintegy archaikus átéltséggcl keres oltalmat Szűz Mária védő palástja alatt. Megelevenedni látszik itt a középkori Itáliában feltűnt, és a 14.-16. században egész Európában népszerű köpönyeges 27. VAJKAI Aurél im. 350. p. 28. Adatközlő: Koplányi Jánosné (ld. 1 pont) 220
