Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)
Néprajz - Lengyel Ágnes: Életkori szokásokhoz kapcsolódó imádkozási gya-korlat és vallási cselekmények egy Nógrád megyei településcsoportnál
ezzel megszűnt az "istenes" énekek éneklése és az imádkozás, ami a háznál tartott tor elmaradhatatlan része volt. A gyász ideje alatt imádkoztak a megholtért, s ezt általában a napi imarend részeként. abba belefoglalva tették. Temetölátogatás alkalmával végeztek külön imádságot a megholtért. Katolikusok temetői imádságként a "Szent sebek olvasóját" és a "Hét fájdalmas" (hét szemes) olvasót említik. A II. Világháború előttig csak Mindenszentekkor, Halottak napján jártak a temetőbe és tették rendbe a sírokat, újabban hetente megteszik ezt. A halottra való megemlékezés egy formája katolikusoknál a misemondatás a halál évfordulóján. Evangélikusoknál ennek felel meg a harangoztatás, illetve az adakozás (2 szál gyertya és pénz) a templomban. Megemlítik, hogy kb. a II. Világháborúig csak az egy éves és esetleg a tíz éves évfordulóra harangoztattak, újabban ez minden esztendőben szokássá vált. Koldusnak, szegénynek régen gyakran azzal a szándékkal adtak pénzt vagy terményt. hogy imádkozzanak a megholt lelkiüdvéért. E szokás jobbára eltűnt, de az efajta lelki igény, "áldozati ajándék" juttatása még esetenként fellelhető. Helyi cigány fiatalasszony: "Az Úrjézust kérlelve, mondom, veszek cukorkát, ezt a szaloncukrot, dobozost. (...) Nem tudom kifejezni magamat, hogy no. hogy is mondjam (...) a lelke üdveér vettem a gyermekemnek. A lelke iidveér vettem, és odaajándékoztam a templomba az apró gyerekeknek."" A halottal való kapcsolattartás sajátos lehetősége a halottlátó felkeresése. Putnokon, Markazon a II. világháború alatt és után az evangélikus asszonyok is "mind vótak, akiknek az ura elveszett a háborúba. " 1 0° A halottlátó felkeresésével, az ott kapott utasítások elvégzésével a gyászolók mindent megtettek, ami a rendszeres imádkozás mellett a halottért megtehető. Összegzés A fentiekben ismertetett vizsgálatunk és a gyűjtött anyag, úgy érezzük részben újabb ismeretekhez vezetett, és tovább árnyalja az eddigi szakirodalomban megjelenteket a gyermek születésére, a magzatelhajtásra, a párválasztásra stb. vonatkozóan. A hagyományos paraszti vallásosságnak az emberi életfordulókhoz kapcsolódó imádkozási szokásaiban sajátos hatóerőt képeztek a népi kultúra, a paraszti életmód idevonatkozó körülményei: gyermekhalandóság, halálozási arányszám alakulása, a születés és a halál mai gyakorlatához, képest sajátos színhelyei (otthon szülés., otthon hálás), a házasságkötés életreszóló fclbonthatatlansága, (általában felekezeti keveredés nélkül), a vagyoni helyzet meghatározó jellege stb. Több szülés, több halál és kevesebb esküvő fordult elő a hagyományos társadalom életében. Az életmód ezen adottsága és településcsoporton belüli hasonlósága, hogy a három tele99. Csonka Károlyné, Mátyás Eresébet, róm. kat. sz.: 1961. Szandaváralja. 100. Csordás Andrásné, Oczot Mária, evang. sz.: 1924. Terény. 196
