Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)

Néprajz - Lengyel Ágnes: Életkori szokásokhoz kapcsolódó imádkozási gya-korlat és vallási cselekmények egy Nógrád megyei településcsoportnál

Az idős kor. az emberi elet utolsó fázisa. Ebben az életszakaszban a külső és belső körülményeknek megfelelően a vallásos élet intenzivebbé válik, megnövekszik a vallásgyakorlásra fordított idő mennyisége, bővül az imádságok választéka. Az életkor előrehaladtával mennyiségi és minőségi változás megy végbe az imakészletben: "Má többet imádkozok, mint fiatalon. Most má a betegség fogdos. Régen meg a sok dolog vöt. "

K

2 A falusi közösségre jellemző egyfajta munkamegosztás. Az idősebbeknek már nem kell olyan kényszerítő módon résztvenniük az anyagi javak előállításában, hanem tevékenységüket inkább a tradíciók folytatásában, illetve a család szellemi-lelki szükségleteivel kapcsolatosan fejtették ki Római katolikusoknál lényeges változás a múlthoz képest, hogy az adatközlők gyermek- és fiatalkorukban csak Karácsonykor és Hústvétkor gyóntak, áldoztak, és csak a legöregebbek járultak az oltárhoz minden szentmisén. "Most má az egész nép", mondják, vagyis, a rendszeres tcmplombajárók többsége áldozik is. Nehéz az emlékezetbe idézni, hogy az imakészlet megváltozása hogyan alakult, mi hullott ki belőle az idők során és mikor, mi került be. A gyermekkorban gyakrabban imádkozott szövegek közé tartozik a Tízparancsolat. Leggyakrabban hagyják el az archaikus imádságot. K. V. például a 8()-as évek közepéig naponta háromszor imádkozott archaikus imádságot, de abbahagyta, "mert mindig voltak újabbak." Kevésbé imádkoznak a szentekhez úgy, mint régen. Az új imádságokat imakönyvekből veszik ("Most tanulgatok egy gyönyörű imádságot"), illetve egymástól-egymásnak leírogatják. Falun kívül a búcsú és a kórház a legfőbb terjesztője az imáknak: "Mindig szerzek, mikor megyek búcsúba. "

8

3 Az idős kor a halálra való felkészülés időszaka is, s ez, megjelenik az imagyakorlatban. "Jó halálért" imádkoznak, vagyis azért, hogy ne kelljen sokat szenvedni. "A Jóistenkét kértem, hogy olyan halált adjon, hogy ne vegyek észre semmit."*

4 "A Jóisten őrizzen meg a tűztől, víztől, hirtelen haláltól. Hirtelen nem szeretnék meghalni.'^ Szűz Mária, mint a haldoklók pártfogója is ismeretes a katolikusok körében. Az. "Üdvözlégy Mária" kezdetű közismert imádságban, de ponyvanyomtatványok imaszövegein is gyakran előkerül Mária e funkciója. Egyetlen példa a XIX. század második feléből: "Egy nagyon erős imádság a fájdalmas Szűz Máriához: (...) különösen majd ha halálunk közeledni fog, jöjj segítségünkre, mikor nyelvünk megnémul és csügged, szemeink forognak, ereink szakadnak és lelkünk el akar távozni testünkből, akkor méltóztassál legkedvesebb Anyánk velünk lenni, hogy a rossz ellenünk ne vegyen erőt rajtunk, és szent jobboddal vess szent keresztet homlokunkra, miszerint megismertessünk, hogy a Te szent fiad, Krisztus Urunk és Üdvözítőnk választottjai vagvunk mindörökkön örökké. Amen."*

6 82. Kusnyár Mártonné, Csernyi Mária, evang. sz.. 1924. Terény. 83. Krátki Veronika, róni. kat.. sz..: 1920. Terény. 84. Kusnyár Mártonné, Csernyi Mária, evang. sz.: 1924 Terény. 85. Csordás Andrásné, Oczot Mária, evang. sz.: 1924. Terény. 86. "Egy nagyon erős imádság a fájdalmas Szűz Máriához". I'est. 1869. Bucsánszky A Boroznaky Pál búcsúvezető (Karancskeszi, Nógrád m.) hagyatékából előkerült ponyvafüzet. 192