Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)
Néprajz - Lengyel Ágnes: Életkori szokásokhoz kapcsolódó imádkozási gya-korlat és vallási cselekmények egy Nógrád megyei településcsoportnál
Terényi evangélikusoknál házasság előtti jegyesoktatás vagy egyéb vallási előkészület nincsen, s az esketés szertartása nem kapcsolódott istentisztelethez. Katolikus Máriás-lány, férjhezmenetele előtt, kézfogással elbúcsúzott társaitól és a "Máriácskától" azaz a hordozott Mária szobortól, melyet meg is csókolt: "A Máriácskához elmentünk ugye, oszt akkor imádkoztunk, fgy: Mit imádkozott?] Hát ki mit tudott: Hogy má nem viseli gondját, ugye má nem hurcolja a Máriát, má nem tartja, ugye. Hogy eddig megsegítette, idáig, hogy hát tudta ölet tartani. " 7 5 Máriás-lány esküvőjén előfordult, hogy "tartották a Máriát", vagyis a Máriáslányok elvitték a szertartásra a szobrot. A férjhez menő leány helyébe ekkorra újat választottak, s a templomi előimádkozó jelentette be annak személyét az esküvőn. Szandán a Máriás-lány csküvőjekor, az útmenti Mária-"Ará/>o«£á"-nál a Máriáslányok gyertyákat égettek, ha a lakodalmas menet útja erre vezetett. Az esküvő további vallási vonatkozása, hogy időpontja igazodott az egyházi előírásokhoz, s nagyböjt idején evangélikusok sem kötöttek házasságot. Terényben. amikor az új pár az esküvőre indul, az evangélikus és katolikus templomban egyaránt "beharangoznak". Az esküvői szertartás kiegészítője evangélikusoknál és katolikusoknál is az asszonnyá avatás, a házasság egyházi megáldása. Katolikusoknál a bérmakeresztanya az általa vásárolt fehér kendővel beborítja a menyasszony fejét, 7 6 aki a paptól kapott égő gyertyával a kezében a bérmakeresztanyával együtt körüljárja az oltárt. Utána: "letérbetyültünk oszt akkor még a pap adott ránk áldást." Evangélikusoknál a násznép a vőlegény vezetésével az esküvői szertartás után megkerüli az oltárt, majd kimennek a templomból s csak a menyasszony marad ott keresztanyjával vagy komaasszonyával. A menyasszony koszorújára itt is ráborítják a keresztanya által vásárolt fehér selyemkendőt, s ő is körüljárta az oltárt, majd: "A papocska elkezdett neki prédikálni, hogy nevelje a gyerekeit, hogy viselkedjen a férjével, egyetértés legyen. ' n l A pap által az esküvőkor adott tanácsok, tanítások gyakran mélyen rögződtek. Példa erre egy idős evangélikus asszony, aki a "Ne félj, csak higgy!" (Márk 5.36.) feliratú - falon függő - táblácskát, melyet esküvői vacsoráján a lelkésztől kapott, "házassági /gt ;"-jének nevezi: "És ezt mindig tartom. Hinni kell. Es ha a Jóistenbe bízik az ember, az biztos, hogy megsegíti mindég, mindenbe. Ez többször úgy keresztülmegy rajtam. A házaséletnek sajátos módon a vallás közegében történő értékelését figyelhettük meg. Az anyagilag megalapozott, de harmónia nélküli házasságot így minősítik: "Templom van. de Mária nincsen benne." 75. Özv. Tóth Jánosné, Koplányi Teréz, róin. kat. sz.: 1915. Szanda. 76. Éjfél után ugyanezt a kendőt használják: "kikötik parasztosan". Az esküvő utáni első vasárnapon a fiatalasszony még "tiszta fehér" menyasszonyi ruhájában megy a templomba, s abban a kendőben, melyben asszonnyá avatták. Később menyecskeként is viseli. 77. Csordás Andrásné, Oczot Mária, evang. sz.: 1924. Terény. 78. Uő. 190
