Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)
Néprajz - Lengyel Ágnes: Életkori szokásokhoz kapcsolódó imádkozási gya-korlat és vallási cselekmények egy Nógrád megyei településcsoportnál
siti az a néphit-adat, hogy az "elcsinált" gyerekből - ugyanúgy, mint a keresztelctlcnül elhalt esetében - nem lesz "angyalka". 2 1 A szülés mágikus megkönnyítésére a néprajzi szakirodalom számos adatot ismertet. E mágikus eljárások egy része egyházi szcntelménvekhcz (szentelt víz, szentelt gyertya, tömjén), hitéletbeli tárgyakhoz (imakönyv, ponyvakiadvány, rózsafüzér, "imádságlevél", harang) kapcsolódott. Erre példa a következő, Szandán gyűjtött mágikus funkciójú ponyvafüzet "Az igaz ós valóságos Tóbiás áldása" következő szövege is: "A ki ezen punktumokat a jobb felén hordozza, minden sérvtől ment lészen, a mely asszonyember nehezen szül, annak a jobb mellére kell tenni ezen levelet és fájdalom nélkül fog szülni." A vizsgált településcsoport esetében úgy látjuk, hogy a szülés körüli vallási cselekményekben az utóbbi időkben, a kórházi szülés bevezetéséig nagy szerepe volt a terényi római katolikus vallású bábaasszonynak, aki mindhárom településen és az evangélikusok körében is ellátta a szülés körüli feladatokat. A terényi bába kiemelkedő vallásosságú személy, templomi előimádkozó volt, magánájtatosságának "kellékét" saját összeállítású házi oltárát a Palóc Múzeum őrzi. 2 8 "Nagyon istenes volt" - mondják róla. s ennek tudják be, hogy bár erősen rövidlátó volt és szemüveget nem viselt, keze alatt nem halt meg egyetlen gyermek sem. Halálakor az evangélikus és katolikus templomban egyaránt húzattak érte két "verset". Ugyancsak vallásos volt a szandai bábaasszony, aki a szülés megindulása előtt vagy magában imádkozott, vagy hangosan végezte a rózsafüzért, illetve a "Szent Sebek olvasóját" imádkozta fejből. 2 9 Arra is akad példa, hogy a család, a szülőasszony édesanyja maga igényelte az imádkozást: "Jaj, mondom Gácsné asszony [szandai bába], keljen föl, majd imádkozunk, mer lefeküdt a székre, oszt má a lyányom, jobban járkál, jobban fájt neki. oszt mondom. Gácsné asszony, keljen föl. imádkozzunk, mondom, mer mondok úgy láttam. a terényi bábaasszony szokott, mondok a szülöasszonynál imádkozni. Hagyjon békét! Harminc vagy negyven rózsafüzérvei tartozok a Szüzanyának. oszt asse érek rá megannyi (...) Mondom, keljen föl, maj segítek én is. megaggyuk. Többször a családtagok is bekapcsolódlak az imádkozásba, kivéve a sziilőasszonvt, akinek "elég a maga haja. Fohászkodott a .Jóistenhez, hogy adjon erőt. " 3' 1 A szülés megkezdődésekor egyes adataink szerint katolikusoknál meggyújtották a szentelt gyertyát, a bábaasszony szentelt vízzel keresztet vetett a szülőasszonyra és saját magára "úgy kérte a Jóistent, hogy átessünk rajta. Amint a fenti adatokból is kitűnik speciális, csak szülésnél alkalmazott ima nem ismeretes, általában a rózsafüzér különböző változatait imádkozzák. 27. Lásd bővebben KAPROS Márta: 1986. 128., 130. és 181 p. 28. Palóc Múzeum, 88. 3.1.1-2. 29. Sarankó Istvánné, Bacskó Erzsébet, róni. kat. sz.: 1920. Ilerencsény. 30. Mizera Jánosné, Pálok Margit róni kat. sz.: 1907. Terény. 31. IJő. 32 Tóthpál Józscfné, Majoros Rozália, róni. kat sz.: 1912. Szanda. 181
