Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)

Néprajz - Lengyel Ágnes: Életkori szokásokhoz kapcsolódó imádkozási gya-korlat és vallási cselekmények egy Nógrád megyei településcsoportnál

Témánkban a teljes kép fölvázolásához. a választott réteg egészének fölkercsése vezetne. Jelen lehetőségeink alapján az adatközlők számának megfelelő vázlatosabb eredményeinket adjuk közre. A születés szokásköre A terhesség időszaka, a "más" állapot kritikus élethelyzet az anya és a születendő gyermek szempontjából. Az idevonatkozó szakkutatás adatainak többsége szerint a nők terhességük ideje alatt a szokásosnál gyakrabban imádkoztak.

4 Az általunk vizsgált településcsoportban, jobban a katolikusoknál, jellemzőnek azt találtuk, hogy ezen életszakaszban nem feltétlen az imádkozás mennyiségében állt be változás, hanem a máskor is elvégzett megszokott imádságokat, a terhesség, szülés zökkenőmentes lefolyásáért és a születendő gyermek egészsége érdekében ajánlották fel: "Imádkoztam, bizony nagyon sokat imádkoztam. Jézus szíve kilencedet, a rózsafüzért mindég. Miatyánkat, Üdvözlégyet a gyerekér."- . Evangélikusok körében is az imádság a közvetlen célt szolgálta, dc nem felajánlásszerüen, mint a római katolikusok esetében: "Kértem a Jóistent mindig, hogy ép. egészséges gyermeket szüljek. Mindig kértem. Római katolikusok körében ismeretes a terhesség ideje alatt Szent Annához, való imádkozás, melyet "Szent Anna tisztelete" c. ponyvafüzetkéből végeztek.

7 Szent Antal is "olyan pártfogó" (olvasóját végezték), de legfőképpen a Szűzanyához imádkoztak. "Fogadtam én mindenféle szenthez. Annyi szentkép, annyi imádságom van. kilencedek. meg háborús könyörgések, meg segítő Szűzanyához, meg Szent Józsefhez, meg Szent Margithoz, meg annyi imádságom van, hogy csuda. Mindegyikhez imádkoztam. Az "Egy nagyon erős imádság a fájdalmas Szűz Máriához" című ponyvanyomtatványban (Pest, 1869 Bucsánszky Alajos nyomdája) a következő terhességgel is kapcsolatos szöveg olvasható: "Ezen ima nagy hasznára vagyon a dolgozók, háborúban lévők és terhes asszonyoknak (...)" A napi imarendbe illeszkedő felajánlott imákon kívül gyakori volt a gyermek testi egészsége érdekében való fohászkodás, "sóhajtás". "Édes Jó Istenem, ha adsz is, csak ép kezes-lábas legyenI"

9 4. GÖNCZI Ferenc 1937. 50. p. CSETÉNYI Mihályné 1978. 28. p. JUNG K. 1987. 5. Sarankó Istvármé, Bacskó Erzsébet, róm. kat. sz.: 1920. Herenesény. 6. Csordás Andrásné, Oczot Mária, evang. sz.: 1924 Terény 7. "Szent Anna tisztelete". A Magyar Barát kiadása. A nép ajkáról egybegyűjtötte s kiegészítette: P. Gyulai Illés OFM. Vác; Kapros Márta megállapítása ezzel ellentétes az Ipolymentéről: "Nem tudnak arról, hogy a terhes asszonyoknak védőszentjük lett volna." KAPROS Márta 1986. 163. p. 8. Sarankó Istvánné, Bacskó Erzsébet, róm. kat sz.: 1920. Herenesény. 9. Csordás Andrásné, Oczot Mária, evang. sz.: 1924. Terény. 177