Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)
Történelem - Tyekvicska Árpád: A bíboros útja (Mindszenty József "kiszabadítása" 1956-ban)
Garami távozása után Pálinkás őrnagy vette át a paranesnoklást. Az egymást váltó küldöttségek érkezése (a váciak után hamarosan befutottak az újpestiek is), és a katonai főügyészség telefonja után - melyben Kapftnger százados, az ottani forradalmi katonatanács tagja felajánlotta, hogy egy mercedes típusú gépkocsival ők is részt vesznek Mindszenty Budapestre szállításában -, valami utasítás reményében éjjel hívni próbálta a HM-et, de az állítólag nem jelentkezett. Ekkor - egy rádióban hallott telefonszámon - Nagy Imrét szerette volna elérni, de a Nagy-titkárságon sem vették fel a kagylót. Végül a Tildy-titkársághoz kapcsolták, ahol Keresztes János vagy dr Hámory Zoltán, Tildy titkárságának vezetője vette fel a kagylót. Pálinkás azt az utasítási kapta, hogy reggel személyesen kísérje fel a főpapot budai rezidenciájába és utánna Tildynél tegyen jelentést az útról. 3 8 kihallgatták. Horváth beszámolt felsöpetényi útjáról és közölte az érsek tartózkodási helyét. Erre az Újpesti Nemzeti Bizottság vezetői elhatározták, hogy csapataikkal kiszabadítják a fogoly bíborost és ehhez segítséget kérnek a közeli folyamőr laktanyától, ahol a Kapui-féle zászlóalj is állomásozott. Kapui és Országh azonban csak a páncélos parancsnokság engedélye után volt hajlandó részt venni az akcióban (a parancsnokság nem értesítette a rétsági laktanyát az eseményről!). - Az újpestiek szerepére a Budapestre szállításban bővebben lásd: Hogyan szabadul1 ki (A cikkben Hornyák Tibor, az újpesti forradalmi tanács egykori tagja emlékezik az eseményre - mivel maga nem vett részt az. akcióban -, kisebb pontatlanságokkal: pl. a Horváthot kísérő páncélkocsit ÁVH-snak véli, Pálinkás a HM-ot hívta fel „mert Mindszenty velünk, újpestiekkel akart jönni. ... Pálinkás megkérte az újpesti egység parancsnokát, hogy hadd jöhessen velünk Budapestre" stb.). Ugyancsak Hornyák jelentette meg a „Tankokkal Mindszentyért" című füzetet, melyben közli a Kosa Pál és társainak ügyében hozott ítélet egy részletét, mely a kiszabadítás körülményeivel foglalkozik. Az ítélet vonatkozó részét - forrásmegjelölés nélkül - közli még: Hiteles krónika III. - A feldolgozások közül csupán Bili Lomax könyvét említjük (Magyarország 1956, Aura Kiadó, 1989, 157-158. p.). A Lomax könyvéhez lábjegyzeteket fűző Krassó György szerint Mindszentyt „munkások szabadították ki". Nem ismerjük Krassó forrását, de leírásában több pontatlanság van: pl. szerinte az újpestiek a Budapest felé igyekvő páncélautót is feltartóztatták. Érdekes azonban a kővetkező mondata: „Közben azonban a Honvédelmi Minisztériumból - az újpestiektől megtudott adatokat felhasználva - telejonon utsították Pálinkás Antal őrnagyot, a rétsági páncélosegység parancsnokát arra, hogy menjen a közeli Felsöpeténybe és vigye magával Mindszentyt Rétságra. " - A váciak, hírt szerezvén Mindszenty hollétéről, Kovács Vince püspökhelyettes vezetésével feljöttek, először Felsöpeténybe, majd Rétságra. Mindszenty azonban - mindenféle tisztelgés ellenére - nem volt hajlandó az általa békepapnak tartott helyettessel eltávozni, ezért a küldöttség dolgavégezetlenül tért vissza. - Periratok, 52., 85., 98., 116-145., 216-232., 238., 323., 340-344., 366., 434., 601., 681. p. 38. Kapfinger telefonja még Keresztesé előtt volt. - Kapfinger Tibor századost október 30-án választották a Katonai Főügyészség forradalmi tanácsába. Nem tudjuk, hogy kitől, honnan, de október 30-án éjjel a Legfőbb Ügyészség forradalmi tanácsának bent tartózkodó tagjai (a katonai ügyészség részéről ide Kapfinger és Kovács István voltak delegálva) egy telefonhívásból értesültek arról, hogy Mindszenty őrzését az áv. őrség beszüntette és a főpap Rétságon tartózkodik. A polgári ügyészek tudatták a hírt a katonai ügyészséggel, ahol az a vélemény alakult ki, hogy a bíborosért ki kell menni, és egy gépkocsival be kell szállítani öt Budapestre. A lőiigyészség vezetője, Kispál ezredes azonnal intézkedett megfele163
