Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)

Történelem - Tyekvicska Árpád: A bíboros útja (Mindszenty József "kiszabadítása" 1956-ban)

Mindszenty éppen vacsorázott, amint Németh és a katonatisztek beléptek hozzá. Galajda jelentette az érseknek megbízójuk kilétét és jövetelük célját. Mindszenty némi tartózkodással fogadta őket (a szovjet páncélautó „látogatása" után még mindig bizalmatlan és bizonytalan volt), mégis rövid gondolkodás után igent mondott. Az indulással azonban még várnia kellett, mert eltartott egy ideig az őrség fegy-vereinck átvétele, illetve személyes holmijait is be kellett pakolni, ráadásul a bőröndök érkezésére is várni kellett, mert ezeket - Galajda telefonkérésére - Petrovics József százados hozta utánuk Rétságról. Közben a falusiak újabb csoportjai jöttek az immár szabad főpap látására. Tiszteletét tette nála az evangélikus többségű község lelkésze is. Csak este tíz óra után indult el a két gépkocsi. A bíboros távozásának hírére a felsőpetényiek százai gyülekeztek a kastély kijáratánál. A főpap megállt előttük és néhány búcsúszót váltott velük. Záborszky Csaba, akkori evangélikus lelkész emlékezete őrizte meg a felsőpetényiekhez intézett búcsúszavait : „Hát, eltudomást az őrzés beszüntetéséről (Tószegi kint lakott a községben, valószínűleg elhárító feladattal). Németh egy másik állítása szerint a kastély körül gyülekező falusiak folyamatosan azzal fenyegetőztek, hogy a rétsági ezredhez fognak fordulni a kiszabadítás ügyében. Nem tudjuk, hogy a kijelentés valóban elhangzott-e, minden esetre tanúvallomásában Horváth János is említést tesz róla. - Az ezred akkori írnoka szerint: „... a tőlünk kimenőre távozó harcosok ... FeLsöpetényben feltűnőnek tartották az említett kastélynak az őrzését. Ennek alapján érdeklődtek is a községben a kastély belső életéről, amire bővebb magyarázatot nem tudtak szerezni. " - Október 29-én a rétsági honvédség teherautói bizonyosan megjelentek a községben, a forradalmi tanács választását elrendelő járási csoportot kiszállítva. - Az október 30-án Budapestről visszaérkező Galajda Béla aki a Honvéd Központi Kórházba véradásra jelentkező tiszti feleségeket és a falusiak adományait szállította fel a fővárosba -, Vác után találkozott egy szovjet páncélkocsival (minden valószínűség szerint a Horváthot visszaszállító járművel). A laktanyában kiderült, hogy az nem Rétságon keresztül haladt át. Az esetet jelentette Garaminak. Nem sokkal ezután futott bc Janecskó János telefonhívása Felsőpetényből. - Nem valószínű, hogy Honti áv. százados, kapitányságvezető és társai leszerelése után, a belső harcok következtében morálisan szétesett kapitányság bármit is tett az ügyben, azon kívül, hogy a hadsereghez irányította Vidovszkiékat. - A következő napokban a nemzetőrség Hugyecz István községi nemzetőrparancsnok vezetésével - tett többszöri kísérletet arra, hogy átvegye a kapitányság irányítását (nyilván az egységes karhatalom létrejöttéről szóló rendelkezés után és a járási forradalmi tanács vezetőinek jóváhagyásával), de Malicsék erre nem voltak hajlandóak. Végül a járási és a katonai forradalmi tanács intézkedett, s talán a „civil társaság" kizárásának szándékával - egy honvédtisztet nevezett ki a járási kapitányság élére. - Periratok, 346-358., 233-244., 252., 238., 431., 601. p. - Vezetés nélkül, 126. p. - Periratok, 46-56., 58., 85., 98., 100., 116-145., 155-170., 214., 216232., 233-244., 245-261., 294., 311., 346-358. p. - Hiteles krónika, I. - Vidovszki András felsÖpetényi lakos szíves közlése. - Dr. Magyar Pál budapesti lakos szíves közlése - BM TI V-141434., 54. és 147. p. - Arch. 33. f. 1. fcs. 1956. év 9. Ő.e. Rétsági Járás, Rendőrkapitányság. 160