Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)

Történelem - Csáky Károly: "... Feltűnést nem keresve, csupán használni akarva dolgozott..." (Gyürky Antal élete és munkássága)

A kereskedők közül a szobi Luczenbacher Pált méltatja Gyürky. Azt az embert, aki "magas m íveltsége, nemes szive, szilárd jelleme, lovagiassága és jótéteményei által oly tisztelt s becsült állást vívott ki magának, minővel a politikai pályán küzdők közül is csak kevesen dicsekedhetnek" 7

1 Luczenbacher a "kisded Szóbból" egv "

Helicont alkotott az ipar- és kereskedésnek". Alapított hajógyárat, téglagy árat, fűrészmalmot; nyitott kikötőt, és kiépítette szép majorjait a virágos-, epres- és gyümölcsöskertjeivel. Indított gőzhajókat a Dunán, kereskedett borral és gabonával. Mindcmclctt épített "díszes népiskolát" Szobon. emberei számára patikát és orvost tartott fenn. És segítette a szenvedőket, gondoskodott alkalmazottjai szellemi "kiképeztetésérül". Nem csoda hát, ha a gazdászat másik nagy honti képviselője, Gyürky is csodálta őt. s elismerését így fejezte ki: "Ily férfi előtt méltó leemelni a kalapot s a megye történetírójának ez kötelessége is. Azelőtt csak arra volt tekintet, kit minő bölcsőben ringattak, csak az előtt vették le a kalapot, a ki négylovas hintón járt. de ez most másképp van. Most már a külfény és születés senkit egy hüvellykkel sem emel magasabbra. (...) Ma az üres fejű here embernek nincsen értéke, ha bíborban járna is, hisz a herél még a méhek is kivágják, mit nyerne tehát az állam ilyen által. Most mindenki annyit ér, amennyit tud, s amennyit másoknak használni képes"

1Könyve ötödik fejezetében a politikai viszonyokat mutatja be. Beszámol az 1832-36-i országgyűlés honti vonatkozásairól, többek közt a megye útmutatásairól. Ezek országos viszonylatban is figyelemkeltőek voltak a maguk idejében. Hisz a vallás tárgyában például határozottan megfogalmazták, hogy "minden törvényesen bevett vallás gyakorlása teljesen szabad". A protestáns ifjak látogathatják a külföldi egyetemeket, a katolikusok küldhetik gyermekeiket protestáns iskolába stb. Az úrbéri törvényeket illetően pedig javasolták a kisdézsma eltörlését, a robot csökkentését, a jobbágy személyes vagyonának törvény általi biztosítását stb. Javasolták továbbá, hogy a tiszti akadémián a magy ar nyelvet "alkalmazzák", s hogy a magyart a közigazgatás egész körében "természetes jogaiba helyeztessék, hogy építsenek nemzeti színházat stb." Az utolsó fejezetben a megye átalakításáról és az 1848-iki időszak eseményeiről olvashatunk. Ezt részben már az előbbiekben is érintettük. Itt mondjuk még el, hogy a nemzetőrség ruhája a következőképp nézett ki: "kék attila fekete zsinórral, fehér makk gombsorral; szürke nadrág, fekete csákó az ország címereivel s nemzeti rózsával". t Érdemes odafigyelni arra a részre is. melyben Gyürky az. 1848-as események szlovák visszhangjáról, illetve Jankó Král elfogatásáról számolt be. "A nép általában az egész megyében írja könyvében még a tó! községben is. nagy hálá\'al s örömmel fogadta az új törvényeket, és az átalakulási intézkedések iránt tiszta felfogást s rokonszenvet mutatott. Azonban rövid idő múlva, a felső megyékben Húrban s társai által szított panszlá\' mozgalmak, egy-két evangélikus tőt tanítót elszédítettek, kik rajongó eszméiktől elragacltatx'a. ellenállásra izgatták a tótajkú 71. Uo. 168. p. 72. Uo. 165. p. 138