Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)
Történelem - Csáky Károly: "... Feltűnést nem keresve, csupán használni akarva dolgozott..." (Gyürky Antal élete és munkássága)
sürii erdőkkel védetI magas hegyoldalakon sok igen jó. és erős zamatos bor terem. Ezen bortermő hegyek mindenütt szép völgyekre s /apályokra néznek, melyeket a következő Jólvók: Duna. Ipoly. Selmecz. Korpona és Szikincze vizek mosnak. Jeles borok teremnek Honiban: danádon. a.Palojtán. Lison. Pecsenyicsen, Maróton. Apafiban. Keszihóczon. Szelényben, Sirákon. Gyürkiben. Lontón. Túron. Sághon és Nyéken. Vevői a honti. valamint nógrádi és barsmegyei boroknak a bányavárosok kereskedői". 4 7 Mint említettük, könyve nemcsak a szaktudománynak tett nagy szolgálatot, hanem a néprajznak is. Maga írta Gy ürky az előszóban, hogy "sehol se fordul elő annyi tájszó vagy ismeretlen kifejezés, mint a borászatban". Ezek a tájszavak a szótárba is bekerültek, s a szerző értelmezi is azokat. így megtudhatjuk többek közt, hogy a csini, a hordódongának a fenékből kiálló részét Erdélyben bütü-nck nevezik; a döcsögtctni annyit tesz. mint a hordót egyik végéről a másikra forgatni. Az. "erélyes W'-nak a rizling szőlőből külön szűrt bort nevezik. A borház, neve az Ermcllékcn pajta. Arad megyében kolna. a Felvidéken hiska vagy gunyhó. A bengézést a Hegyalján mccgerézésnck nevezik; a kocsány neve egyes helyeken estima vagy bajusz. A szőlőültetvény egy részét, amit sálnak nevezünk. Hegyalján ároknak. Nógrádban v isálynak. másutt csatornának, pásztának. járásnak hívják. Az abroncs, akna. akona. csin. karéj szavak a hordó részeinek nevei. Az. abroncshajtó, az abroncsszög és az aknatágító pedig kádáreszközök. A funtfa egy bizonyos menny iségű hordófa. amely úgy van összerakva, hogy abból 16 db hordó készül. Egy funt 48 sor donga. A szőlőfajtákat olvasva megtudjuk, hogy az alanttcrmő neve Baranyában bálinlka. Tolnában fehérkadarka. Hevesben Irankus. Neszmélyen sajgó, néhol pedig Zelinka. pergő vagy crősízü. Szótára a maga korában v alóban jó szolgálatot tehetett azoknak, akik szorgalmasan olvasták a szakirodalmat, mert a nem megfelelőképp értelmezett szavak "az olvasott cikkek értelmét felette nehezítették". De megőrizte szótára nyelvünk kincseit, egy munkafolyamat szókészletét is. Szótárát éppen ezért ma is haszonnal forgathatják a nyelvészek, néprajzkutatók egyaránt. A szaksajtó szervezője és támogatója Gyürky első szakcikkei a Gazdasági Tudósításokban jelentek meg. 1839-ben Hont vármegye' éjszaki része címmel írt cikket. Ebben először a megye gazdasági viszonyait mutatja be. megjegyezve, hogy a "földmivelési különbségekre nézve" a terület "több Jelé oszlik, u.m. ipolymenti térségre, s déli. nyugati és éjszaki hegyes részekre. Ez utóbbi az elsővel olly ellentétben áll, hogy noha egy megye e' két különnemű tájat, azokat sok tekintetben külön országnak mondhatnók. Emez csupa hegy 's kőtömeg. amaz szép rónaság, s méltón mondhatom, kanahán. mellynek lakosai tiszta magyarok, az éjszaki hegyes résznek, vagy is Hozók' tájának lakosivá 47. GYÜRKY Antal: Borászati-szótár Betűrendben Kellő magyarázattal ellátva. Pest, 1861. 65. p. 130
