Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)

Történelem - Reiter László: A balassagyarmati börtön építéstörténetének levéltári forrásai

elrendezése az építést vezető Első Alispán úrra bízassék. Ennek sikere érdekében felhívják a bizottság figyelmét az építési költségek miképen és mibőli fedezésére. E részben nem akarván a Rendek akaratát és véleményét megelőzni, csupán a módokat kívánja előterjeszteni Ismerve a Törvénykezés előtt is kijelentett hajlamát, ezt kisérje figyelemmel. Az eddigi építkezés a nemesi Rend minden terheltetése nélkül készült. Ezért a Rend belátására bizatik, hogy a kivetés ezután kötelező erővel bírjon-e a birtokra történő arányos kivetéssel, vagy annak megadása kinek-kinek szabad akaratából és bőkezűségétől függjék. Végül Garba István Építményi biztos gondos eljárását tapasztalva s ez az előadott számadásokból is kitűnik több kiadási költség a megye iránti gyengédségből nincs bevezetve. Ezért javasolja, hogy addig míg a megye őt kellően megjutalmazza. biztos úr részére addig is az ölfa és két ló tartására szükséges zab évenkénti kiadása történjék meg. Ez a nemesi pénztár által a házi pénztárnak lesz visszapótolandó. "

3

2 Közben az építkezés serényen folyik Több helybeli mesterember is kiveszi részét a munkálatokból. így többek között Heér György kötélgyártó. Unger Gáspár vasáms, Tajthy Imre lakatosmester kéri az épülő börtönnél végzett munkájáért járó munkadíjat. 1845. augusztus hónapban nem sokkal az építkezés befejezése előtt áll. A másodalispán vezetésével egy négytagú bizottság előterjesztést nyújtott be a vármegyének, a Helytartó tanács felé történő továbbítás végett. Ebben már javaslatot tesznek a hamarosan elkészülő börtön használatbavételére, az intézményi majdan vezető főfelügyelő, annak írnoka, az őrmester, a börtönlclkészek és őrök alkalmazására Pontokba szedett munkaköri leírást terjesztenek elő 37 pontban a főfelügyelő, négyben az őrmester és kilencben az őrök számára. Ezen kívül 65 pontba szedve rögzítik a rabokkal való bánásmódot a börtön belső fegyelmét. A rendtartás tervezete "1845-ik év augusztus 18-án 1-174. szám alatt, a rövidesen elkészülő töm lötöknél behozandó rendszer miként alkalmazásáról Károlyi János másod Alispán elnöksége alatt, gróf Zichy József. Kacskovics Károly, Ebeczkv József, Soókv Andor kiküldöttek javaslatukat a következendőkben terjesztik elő: Figyelembe véve. hogy a mostani még fennálló, de már roskcidásnak indult, a tető fa korhadtsága. az elázott falak gyengesége miatt javíthatatlan börtönökből a foglyokat rövid idő múlva, azok egészségének fennmaradása miatt az újjonnan felépülő tömlöcökbe által tenni szükséges. A helyszűke miatt a rabok csoportos elzárása során nem javulásra, hanem erkölcstelenségre adódik alkalom. A börtön a Nagyméltóságú Magyar Királyi Helytartó Tanács által is helyeselt s helybenhagyott ter\' szerint épült, belső rendszerére néz\'e a magánrendszer szabályai szerint épült. 32. NML. Kgy. jkv. IV. I. a. 116. kötet, 128/1845. sz. 105