Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

badsággal bírt, mint a jogi értelemben vett rendezett tanácsú városok. A város vezetői ezt az ellentmondást próbálták feloldani a rendezett tanácsú város címének és jogainak megszerzésével. A rendezett tanácsú városok többletbevételekhez juthattak saját adóik révén, nem tartoztak a szolgabíró fennhatósága alá, közvetlenül az alispán felügyeleti körébe kerültek, polgármesterük szavazati joggal bírt a megyei közgyűlésen. A nagyobb önállóság nagyobb adminisztrációval is járt, ami több községi tisztviselőt, ezzel együtt több és magasabb fizetésű hivatalnokot jelentett. Az első világháborúig többször is megvizsgálták az átalakulás költségeit, előtanulmány született a kérdésről, ám a folyamatban lévő beruházások és kölcsönök mellett nem akartak újabb terheket vállalni, vagy az adózó polgárokra hárítani. Az 1918 végén mégis beadott kérvény bizonytalan időre lekerült a napirendről, „amíg a politikai viszonyok lehetővé teszik”.

Wälder Gyula tervei alapján 1912- ben felépült pénzügyi palota a Deák és a volt Scitovszky (ma Bajcsy—Zsilinszky) utcák sarkán. Az épületben különféle hivatalok működtek.

1956. október 21-én ebben az épületben alakult meg a forradalmi tanács. Az eseményt ma emléktábla örökíti meg az épület falán. T Az országban is elsőként, 1884-ben megalakult ipartestület 1908-ben avatta fel zászlaját. Ennek egyik érdekessége, hogy a rajta szereplő városi címer színei eltérnek a később hivatalossá vált kék-ezüst (fehér) színezéstől. Az alsó zászlórészleteken az egyes foglalkozások szimbolikus ábrázolásai láthatók.

4