Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

tolikus !|

Magyar Király-szálló áll, de ezt legközelebb szintén lebontják és ide építik az áj városházát, olyan impozáns elképzelésekkel, hogy a rendezett tanácsú várossá alakulás idején is megfelelhessen az igényeknek. Mögötte a Kaszinó utca saroktelkén deszkatorony látszik; ott fúrják az artézi kutat, melynek fúrását 1910 novemberében kezdték meg. A főutcán van az 1836-ban épült Nemzeti Iskola, azaz a római katolikus 4 osztályú elemi iskola hosszú földszintes épülete, melyet éppen most bont a csákány, hogy helyet adjon egy modem, emeletes szállónak. A templom mögött a Templom utcában van az emeletes római kaelemi fiúiskola, mely 1909-ben épült fel és az iskola ez év őszén költözött bele a Nemzeti Iskolából. A Rákóczi út felől a templom mellett van a régi plébánia épület, melynek helyére nemsokára szintén új épület kerül, a tervek elkészítésére már fel is hívták a Múzeum építőjét. Még kijjebb ismét egy újabb városrészt találunk, az AranyJános és Szontagh Pál utcákat, melyek építését 1904-ben kezdték meg. Ha a két fütőház mellett a vasúti pályán áthaladunk, ott találjuk jobbra Sebastiany és Fejér parkettagyárát, mely 125 lóerős gőzgéppel és 70 munkással dolgozik. Mellette most épül a Hoffmann-féle cirokseprő és gyökérke- fegyár. Ugyancsak itt terül el a Szügyi-út és a Schmiedl-féle szántóföldek között a vasutas-telep, mely 1907-ben kezdett épülni.” ■ „A város közönsége önmagát becsüli meg azzal, ha nagyjait meg-